2326-06 Aszepszis- antiszepszis, munkavédelem, környezetvédelem modul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Lakóhelyén nagy ellentéteket váltott ki a szelektív hulladékgyűjtők kihelyezése. A polgármester felkéri mint egészségügyi dolgozót, hogy beszéljen az emberekkel a szelektív hulladékgyűjtésről, érveljen a környezetvédelem mellett. Tájékoztassa a megjelenteket a környezetvédelemről és a szelektív hulladékgyűjtés fontosságáról! A tájékoztató során az alábbi szempontokra térjen ki: a környezetvédelem fogalma, tárgya, feladata A törvény célja 1. § (1) A törvény célja az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet egészének, valamint elemeinek és folyamatainak magas szintű, összehangolt védelme, a fenntartható fejlődés biztosítása. (2) A törvény a kiszámíthatóság és a méltányos teherviselés elve szerint megfelelő kereteket teremt az egészséges környezethez való alkotmányos jogok érvényesítésére és elősegíti a) a környezet igénybevételének, terhelésének és szennyezésének csökkentését, károsodásának megelőzését, a károsodott környezet javítását, helyreállítását; b) az emberi egészség védelmét, az életminőség környezeti feltételeinek javítását; c) a természeti erőforrások megőrzését, fenntartását, az azokkal való ésszerű takarékos és az erőforrások megújulását biztosító gazdálkodást; d) az állam más feladatainak a környezetvédelem követelményeivel való összhangját; e) a nemzetközi környezetvédelmi együttműködést; f) a lakosság kezdeményezését és részvételét a környezet védelmére irányuló tevékenységben, így különösen a környezet állapotának feltárásában, megismerésében, az állami szerveknek és az önkormányzatoknak a környezet védelmével összefüggő feladatai ellátásában; g) a gazdaság működésének, a társadalmi, gazdasági fejlődésnek a környezeti követelményekkel való összehangolását; h) a környezetvédelem intézményrendszerének kialakítását, illetve fejlesztését; i) a környezet védelmét, megőrzését szolgáló közigazgatás kialakítását, illetve fejlesztését. Alapfogalmak 4. § E törvény alkalmazásában 1. környezeti elem: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői; 2. környezet: a környezeti elemek, azok rendszerei, folyamatai, szerkezete; 3. természeti erőforrás: a - mesterséges környezet kivételével - társadalmi szükségletek kielégítésére felhasználható környezeti elemek vagy azok egyes összetevői; 4. környezet igénybevétele: a környezetben változás előidézése, a környezetnek vagy elemének természeti erőforráskénti használata; 5. környezet-igénybevettség: a környezetnek vagy elemének természeti erőforráskénti használata mértéke; 6. környezetterhelés: valamely anyag vagy energia közvetlen vagy közvetett kibocsátása a környezetbe; 7. környezetszennyezés: a környezet valamely elemének a kibocsátási határértéket meghaladó terhelése; 8. környezetszennyezettség: a környezetnek vagy valamely elemének a környezetszennyezés hatására bekövetkezett szennyezettségi szinttel jellemezhető állapota; 9. környezethasználat: a környezetnek vagy valamely elemének igénybevételével, illetőleg terhelésével járó tevékenység; 10. környezetveszélyeztetés: a környezetkárosodás bekövetkezésének közvetlen veszélye; 11. környezetveszélyeztető magatartás: környezetveszélyeztetést előidéző tevékenység vagy mulasztás; 12. környezetkárosítás: az a tevékenység vagy mulasztás, amelynek hatására környezetkárosodás következik be; 13. környezetkárosodás: a környezetben, illetve valamely környezeti elemben közvetlenül vagy közvetve bekövetkező, mérhető, jelentős kedvezőtlen változás, illetve valamely környezeti elem által nyújtott szolgáltatás közvetlen vagy közvetett, mérhető, jelentős romlása; 14. környezeti elem által nyújtott szolgáltatás: környezeti elemnek más környezeti elem vagy a társadalom (köz) érdekében ellátott funkciója; 15. környezetkárosodást megelőző intézkedés: környezetveszélyeztetés esetén a környezetkárosodás megelőzésére vagy várható bekövetkezése előtt annak csökkentésére irányuló tevékenység, illetve intézkedés; 16. helyreállítási intézkedés: olyan kárelhárítási, illetve kármentesítési tevékenység vagy intézkedés, amely a környezetkárosodás enyhítésére, az eredeti állapot vagy ahhoz közeli állapot helyreállítására, valamint a környezeti elem által nyújtott szolgáltatás helyreállítására vagy azzal egyenértékű szolgáltatás biztosítására irányul; 17. eredeti állapot: a környezetkárosodás bekövetkezésének időpontjában a környezetnek vagy valamely elemének és az általa nyújtott szolgáltatásoknak a rendelkezésre álló legjobb információ alapján meghatározható állapota, mely akkor állt volna fenn, ha a károsodás nem következik be; 18. megelőzési, illetve helyreállítási költség: minden olyan költség, amely a környezetkárosodás megelőzéséhez, illetve az eredeti állapot helyreállításához szükséges, ideértve különösen a környezetkárosodás, valamint annak közvetlen veszélyének felmérésével kapcsolatos költségeket, a lehetséges intézkedések felmérésének költségeit, az adatgyűjtés költségeit, a jogi költségeket (így például ügyvédi, illetve közjegyzői költség), valamint a monitoring és az ellenőrzés költségeit, továbbá a kártalanítás összegét; 19. környezetre gyakorolt hatás: a környezetben környezetterhelés, illetőleg a környezet igénybevétele következtében bekövetkező változás; 20. hatásterület: az a terület vagy térrész, ahol jogszabályban meghatározott mértékű környezetre gyakorolt hatás a környezethasználat során bekövetkezett vagy bekövetkezhet; 21. érintett: azon személy, szervezet, aki vagy amely a hatásterületen él, tevékenykedik; 22. érintett önkormányzat: az a települési önkormányzat, amely az adott környezethasználat hatásterületén illetékességgel rendelkezik; 23. helyi környezetvédelmi ügy: minden olyan környezetvédelmi ügy, amelyben a környezet használata és a hatásterület nem terjed túl az érintett települési önkormányzat területén; 24. igénybevételi határérték: a környezet vagy valamely eleme jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott olyan mértékű igénybevétele, melynek meghaladása - a mindenkori tudományos ismeretek alapján - környezetkárosodást idézhet elő; 25. kibocsátási határérték: a környezetnek vagy valamely elemének jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott olyan mértékű terhelése, melynek meghaladása - a mindenkori tudományos ismeretek alapján - környezetkárosodást idézhet elő; 26. szennyezettségi határérték: a környezet valamely elemének olyan - jogszabályban meghatározott - mértékű szennyezettsége, amelynek meghaladása - a mindenkori tudományos ismeretek alapján - környezetkárosodást vagy egészségkárosodást idézhet elő; 27. leghatékonyabb megoldás: a környezeti, műszaki és gazdasági körülmények között elérhető, legkíméletesebb környezet-igénybevétellel járó tevékenység; 28. az elérhető legjobb technika: a korszerű technikai színvonalnak, és a fenntartható fejlődésnek megfelelő módszer, üzemeltetési eljárás, berendezés, amelyet a kibocsátások, környezetterhelések megelőzése és - amennyiben az nem valósítható meg - csökkentése, valamint a környezet egészére gyakorolt hatás mérséklése érdekében alkalmaznak, és amely a kibocsátások határértékének, illetőleg mértékének megállapítása alapjául szolgál. Ennek értelmezésében: - legjobb az, ami a leghatékonyabb a környezet egészének magas szintű védelme érdekében; - az elérhető technika az, amelynek fejlesztési szintje lehetővé teszi az érintett ipari ágazatokban történő alkalmazását elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett, figyelembe véve a költségeket és előnyöket, attól függetlenül, hogy a technikát az országban használják-e vagy előállítják-e és amennyiben az az üzemeltető számára ésszerű módon hozzáférhető; - a technika fogalmába beleértendő az alkalmazott technológia és módszer, amelynek alapján a berendezést (technológiát, létesítményt) tervezik, építik, karbantartják, üzemeltetik és működését megszüntetik, a környezet helyreállítását végzik; 29. fenntartható fejlődés: társadalmi-gazdasági viszonyok és tevékenységek rendszere, amely a természeti értékeket megőrzi a jelen és a jövő nemzedékek számára, a természeti erőforrásokat takarékosan és célszerűen használja, ökológiai szempontból hosszú távon biztosítja az életminőség javítását és a sokféleség megőrzését; 30. elővigyázatosság: a környezeti kockázatok mérsékléséhez, a környezet jövőbeni károsodásának megelőzéséhez vagy csökkentéséhez szükséges döntés és intézkedés; 31. megelőzés: a környezethasználat káros környezeti hatásai elkerülésének érdekében a leghatékonyabb megoldások, továbbá a külön jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén az elérhető legjobb technika alkalmazása a döntéshozatal legkorábbi szakaszától; 32. környezetvédelem: olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelyeknek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése, a kialakult károk mérséklése vagy megszüntetése, a károsító tevékenységet megelőző állapot helyreállítása. 5. § E törvény hatálybalépését követően törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet határozhat meg környezethasználatnak minősülő tevékenységet. A környezet védelmének alapelvei Az elővigyázatosság, a megelőzés és a helyreállítás 6. § (1) A környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő; b) megelőzze a környezetszennyezést; c) kizárja a környezetkárosítást. (2) A környezethasználatot az elővigyázatosság elvének figyelembevételével, a környezeti elemek kíméletével, takarékos használatával, továbbá a hulladékkeletkezés csökkentésével, a természetes és az előállított anyagok visszaforgatására és újrafelhasználására törekedve kell végezni. (3) A megelőzés érdekében a környezethasználat során a leghatékonyabb megoldást, továbbá a külön jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén az elérhető legjobb technikát kell alkalmazni. 7. § A 6. §-ban foglaltak érvényesítése érdekében jogszabály előírhatja a környezethasználat feltételeit, illetőleg korlátozó vagy tiltó rendelkezéseket állapíthat meg. 8. § (1) A környezetet veszélyeztető vagy károsító környezethasználó köteles azonnal befejezni a veszélyeztető vagy károsító tevékenységet. (2) A környezethasználó köteles gondoskodni a tevékenysége által bekövetkezett környezetkárosodás megszüntetéséről, a károsodott környezet helyreállításáról. a környezetvédelem jogi szabályozása 379/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról 378/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól 107/2007. (V. 9.) Korm. rendelet az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó bírságról 91/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet a természetben okozott károsodás mértékének megállapításáról, valamint a kármentesítés szabályairól 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet a környezeti alapnyilvántartásról 72/2007. (IV. 17.) Korm. rendelet a környezetvédelmi és vízügyi hatósági eljárás során felmerülő egyéb eljárási költségekről 214/2006. (X. 31.) Korm. rendelet a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) részt vevő szervezetek nyilvántartásáról 213/2006. (X. 27.) Korm. rendelet az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény végrehajtásának egyes szabályairól 93/2006. (IV. 18.) Korm. rendelet a környezetvédelmi célú pénzügyi eszközökről (LIFE) szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2000. július 17-ei 1655/2000/EK rendelete végrehajtásához szükséges egyes intézkedésekről 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról 241/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet a jegyző hulladékgazdálkodási feladat- és hatásköréről 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról 101/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló, Bázelben, 1989. március 22. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről 93/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet a környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételéhez kötött környezethasználatok meghatározásáról 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről 5/2002. (II. 22.) EüM-FVM együttes rendelet a növényekben, a növényi termékekben és a felületükön megengedhető növényvédőszer-maradék mértékéről 1/2002. (I. 11.) EüM rendelet az egészségügyi intézményekben keletkező hulladék kezeléséről 9/2001. (III. 30.) EüM-FVM együttes rendelet a helyes laboratóriumi gyakorlat alkalmazásáról és ellenőrzéséről 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 46/2004. (IV. 29.) ESzCsM rendelet a kémiai biztonsággal kapcsolatos nemzeti hatóság kijelöléséről, valamint a hatóság nemzetközi kapcsolattartásának rendjéről 38/2003. (VII. 7.) ESzCsM-FVM-KvVM együttes rendelet a biocid termékek előállításának és forgalomba hozatalának feltételeiről 12/2008. (IV. 30.) KvVM rendelet a környezetvédelmi és vízügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 1995. évi LVI. törvény a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 29/1997. (VIII. 29.) KTM rendelet a környezetbarát, környezetkímélő megkülönböztető jelzés használatának feltételrendszeréről 15/1997. (V. 28.) KTM rendelet a környezeti állapotvizsgáló szakértői tevékenységről 4/1997. (I. 10.) KTM rendelet a környezetvédelmi és területfejlesztési ágazatba tartozó egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról 12/1996. (VII. 4.) KTM rendelet a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeiről 11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet a környezetvédelmi megbízott alkalmazási és képesítési feltételeiről 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény végrehajtásáról a környezetvédelem módszerei, eszközei, területei A környezetvédelmi igazgatás 64. § (1) A környezetvédelmi igazgatás körébe tartozik a) a környezetvédelmi hatósági tevékenység ellátása, így különösen a környezethasználat - e törvényben meghatározott szabályok szerinti - engedélyezése, a környezetért való közigazgatási jogi felelősség érvényesítése; b) az Információs Rendszer működtetésével kapcsolatos adatkezelési, valamint tájékoztatási feladatok ellátása; c) anyagok, termékek és technológiák környezetvédelmi szempontból történő minősítési rendszerének meghatározása, forgalomba hozataluk, illetőleg alkalmazásuk engedélyezése; d) a környezeti károk elhárítására irányuló feladatok szervezése; e) a leghatékonyabb megoldás, az elérhető legjobb technika alkalmazására vonatkozó követelmények érvényesítése; f) a környezet védelmét és javítását, valamint helyreállítását szolgáló intézkedések, programok kidolgozása és végrehajtásának ellenőrzése. (2) A környezetvédelmi igazgatás feladatait e törvény és más jogszabályok rendelkezései alapján a miniszter, az államigazgatási szervek, a települési önkormányzat és szervei, valamint a jegyző látják el. szelektív hulladékgyűjtés szabályai A települési szilárd hulladék gyűjtése, begyűjtése 5. § (1) Az ingatlan tulajdonosa, birtokosa, használója (a továbbiakban együtt: ingatlantulajdonos) az ingatlanán keletkező vagy birtokába került települési szilárd hulladékot a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon köteles gyűjteni. (2) A települési szilárd hulladék vegyesen történő gyűjtéséhez vagy szelektív hulladékgyűjtés bevezetése esetén a maradék hulladék ingatlanon belüli gyűjtéséhez biztosítani kell az ingatlantulajdonos számára, hogy az ürítési gyakoriság egyidejű meghatározása mellett, különböző űrméretű gyűjtőedények közül választhasson. A válaszható edényméreteket és ürítési gyakoriságot úgy kell meghatározni, hogy az háztartásonként közelítse a fajlagos hulladékmennyiségnek és a közszolgáltatást igénybe vevőknek a szorzatát a külön rendeletben meghatározott szállítási gyakoriság figyelembevételével. 6. § (1) Az elkülönített (szelektív) hulladék begyűjtését az erre feljogosított szervezetnek úgy kell megszerveznie, hogy az elősegítse a hulladékösszetevők a) újrafeldolgozását vagy visszanyerését, illetőleg energetikai hasznosítását, vagy b) ártalmatlanítását. (2) Az elkülönített hulladék begyűjtése feltételeinek biztosítása érdekében a) házhoz menő begyűjtőjáratot, b) hulladékgyűjtő udvart, c) gyűjtőszigetet vagy ezek kombinációját úgy kell kialakítani, hogy a létesítmények olyan rendszert alkossanak, amely a hulladék birtokosai számára kedvező feltételeket teremt azok igénybevételére. 7. § (1) A hulladékgyűjtő udvarban - a létesítésére kiadott engedélyben foglaltak szerint - begyűjthetők a települési szilárd hulladék hasznosítható, valamint veszélyes hulladék összetevői. (2) A hulladékgyűjtő udvarban ártalmatlanítási műveleteket nem szabad végezni. (3) A hulladékgyűjtő szigeten csak a települési szilárd hulladék hasznosítható összetevőinek begyűjtése történhet. (4) A begyűjtőjárat eszközeinek alkalmasnak kell lennie a tervezett hasznosítható, illetőleg veszélyes hulladékösszetevők begyűjtésére. A begyűjtőjárat működtetéséhez a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség begyűjtésre és szállításra vonatkozó hulladékkezelési engedélye szükséges. (5) Az elkülönített hulladékgyűjtés bevezetése esetén, a hulladékgyűjtéshez rendszeresített gyűjtőedényeket színekkel kell jelölni: a műanyaghulladékot sárga, a fehér üveghulladékot fehér, a színes üveghulladékot zöld, a fémhulladékot szürke, a papírhulladékot kék és a biohulladékot barna színnel. A jelzés megvalósítható az edény színezésével, az edény fedelének színezésével vagy színes felirat alkalmazásával. Zsákos gyűjtés esetében az elkülönített hulladékgyűjtésre sárga színű, biohulladék esetében színtelen zsákot kell alkalmazni és a zsákot felirattal kell ellátni. (6) Az elkülönített hulladékgyűjtéshez rendszeresített, a házhoz menő begyűjtőjárathoz alkalmazott gyűjtőedények színezésének meg kell egyeznie a közterületi szelektív gyűjtésnél alkalmazott színekkel. (7) További összetevők elkülönítésének bevezetése esetén alkalmazhatók egyéb színjelzések is. (8) A hulladékgyűjtő udvar, illetve gyűjtősziget használatáért a közszolgáltatást igénybe vevő ingatlantulajdonos számára - amennyiben a Hgt. 20. § (3) bekezdésében meghatározott szabályok szerint veszi igénybe a közszolgáltatást - a közszolgáltatás díján felül külön díjazás nem számítható fel. 8. § (1) A forgalmazó - az általa forgalmazott termékből származó települési szilárd hulladék átvételére - a forgalmazás helyén elkülönített hulladékgyűjtésre alkalmas gyűjtőedényt a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség engedélye nélkül helyezhet el. (2) A forgalmazó az elkülönített gyűjtés céljából általa kihelyezett gyűjtőedény igénybevételéért a hulladék birtokosának díjat nem számíthat fel. (3) A hulladékkereskedő telephelyére és tevékenységére vonatkozóan a begyűjtőhelyre, illetve a begyűjtést végzőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, kivéve, ha a hulladék nem kerül a hulladékkereskedő birtokába. (4) A hulladék elkülönített - a forgalmazó által telephelyén vagy közterületen szervezett - gyűjtése esetén teljesíteni kell a gyűjtősziget kialakítására vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott előírásokat. 2. feladat Munkahelyén az Ön feladata a tanulók oktatása. Tájékoztassa őket a műszerek fertőtlenítésének szabályairól! A tájékoztató során az alábbi szempontokra térjen ki: a mikroorganizmusok életjelenségei, szaporodásuk, szaporodásuk feltételei a mikroorganizmusok szaporodását gátló kémiai, fizikai hatások oldatok, vegyszerek kiválasztásának szempontjai eszközök fertőtlenítésére oldatok készítése, fertőtlenítési eljárások műszerek előkészítése fertőtlenítéshez eszközök, műszerek, beavatkozások eszközeinek sterilezési módjai, sterilitás ellenőrzése 3. feladat 38 éves húsbolti eladó varratszedésen volt a sebészeti szakrendelőben, de izgalmában elfelejtette az ott kapott információkat. Öntől kér tanácsot. Tájékoztassa a beteget a sérülés kezelésének otthoni szabályairól! A tájékoztatás során az alábbi szempontokra térjen ki: sebek fajtái és a fertőzések viszonya sebváladékozás és a fertőzés veszély a fertőzések megelőzésének módjai, eszközei szövődmények megelőzésének fontossága veszélyes hulladékok kezelése A veszélyes hulladékok kezelésének általános szabályai 5. § (1) Minden tevékenységet, amelynek végzése során veszélyes hulladék keletkezik, úgy kell megtervezni és végezni, hogy a veszélyes hulladék a) mennyisége, illetve veszélyessége a lehető legkisebb legyen, b) hasznosítását minél nagyobb mértékben segítse elő, c) keletkezésének, kezelésének ellenőrzése és mennyiségének meghatározása biztosítva legyen, d) kezelése a munka-egészségügyi és munkabiztonsági szabályok maradéktalan betartásával történjen. (2) A veszélyes hulladék birtokosa köteles megakadályozni, hogy tevékenysége végzése során a veszélyes hulladék a talajba, a felszíni, a felszín alatti vizekbe, a levegőbe jutva szennyezze vagy károsítsa a környezetet. (3) A veszélyes hulladék birtokosa köteles az ingatlanán, telephelyén, illetve a tevékenység végzése során keletkező veszélyes hulladék biztonságos gyűjtéséről gondoskodni mindaddig, amíg a veszélyes hulladékot a kezelőnek át nem adja. (4) A veszélyes hulladékot kezelő tevékenységek végzése során a leghatékonyabb megoldást, illetve a külön jogszabályban meghatározott esetekben az elérhető legjobb technikát kell alkalmazni. A külön jogszabályban meghatározottak szerint az elérhető legjobb technika bevezetéséhez a szükséges és elégséges felkészülési időt biztosítani kell. (5) Az elérhető legjobb technikáról kétség esetén a 3. §-ban meghatározott Bizottság véleménye az irányadó. (6) Az (1) bekezdés a)-b) pontjaiban és a (2) bekezdésben meghatározott követelmények a háztartásokban keletkező veszélyes hulladékok esetében a veszélyes hulladék átvételére jogosultnak történő átadással, illetve az egyes veszélyes hulladékoknak a többi hulladéktól való elkülönített gyűjtését biztosító gyűjtőhelyek (speciális gyűjtőhely, hulladékgyűjtő udvar) igénybevételével teljesíthetők. (7) A hulladékkezelőnek a külön jogszabályban meghatározottak szerint környezetvédelmi megbízottat kell alkalmaznia. 6. § A háztartások kivételével a veszélyes hulladék termelője köteles: a) minden veszélyes hulladékot eredményező tevékenységéről anyagmérleget készíteni - melynek tartalmaznia kell az adott termelési technológiába bemenő anyagok mennyiségét és összetételét, a keletkező termékek mennyiségét és összetételét, valamint a veszélyes hulladékok mennyiségét és összetételét -, b) a veszélyes hulladék tárolására és kezelésére használt létesítményei és berendezései üzemeltetéséről üzemnaplót vezetni, továbbá c) nyilvántartást vezetni és adatot szolgáltatni a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségről szóló külön jogszabály előírásai szerint. 7. § (1) A veszélyes hulladékra vonatkozó hulladékgazdálkodási feladatokat az általános hulladékgazdálkodási terveken belül kell érvényesíteni. (2) A települési hulladékgazdálkodási tervnek tartalmaznia kell a háztartásokból származó veszélyes hulladékok szelektív gyűjtésének és kezelésének lehetőségeit (speciális gyűjtőhelyek, hulladékgyűjtő udvar stb.). 8. § A veszélyes hulladékok kezelése csak a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség engedélyével végezhető, kivéve: a) a veszélyes hulladékoknak a termelő telephelyén (létesítményen) belüli gyűjtését (munkahelyi gyűjtőhelyen, üzemi gyűjtőhelyen) és mozgatását, valamint a termelő által végzett előkezelését, b) a veszélyes áruk szállítására is jogosult termelőnek, az előírásoknak megfelelő járművével saját veszélyes hulladékának saját telephelyei közötti vagy a kezelőhöz átadásra történő szállítását, c) a háztartásokban keletkező veszélyes hulladéknak a speciális gyűjtőhelyre, hulladékgyűjtő udvarra vagy átvételre jogosult kezelőhöz saját járművel történő szállítását, d) egyes veszélyes hulladékoknak a lakosságtól való begyűjtése céljából speciális gyűjtőhelyeken [2. § e) pont; lejárt szavatosságú gyógyszerek esetében gyógyszertárakban, elemek és akkumulátorok esetében elárusítóhelyeken, hulladékká vált kenőolajok esetében üzemanyagtöltő állomásoknál stb.] történő gyűjtését. 9. § (1) Tilos a veszélyes hulladékot más veszélyes hulladékkal, nem veszélyes hulladékkal, vagy bármilyen más anyaggal keverni, ha e tevékenység kizárólag a szennyező összetevők hígítására irányul. (2) A veszélyes hulladék hígítása - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - csak engedélyezett kezelési művelet részeként végezhető. (3) A veszélyes hulladéknak más veszélyes hulladékkal, nem veszélyes hulladékkal vagy bármilyen más anyaggal való kezelés céljából történő keverése csak az alábbi feltételek egyidejű teljesülése esetében engedélyezhető: a) a keverés következtében a hasznosítás, illetve az ártalmatlanítás nagyobb hatásfokkal végezhető el, mintha a hulladékot önmagában kezelnék; b) a keverés következtében a környezet veszélyeztetésének mértéke az előző állapothoz képest nem növekszik; c) a keverés nem jelent kockázatot az emberi egészségre, élő szervezetre, a vízre, levegőre, talajra, az élővilágra; d) a keverés nem okoz kellemetlen környezeti hatásokat zaj- vagy bűzhatás révén; e) a keverés végzése során vagy következményeként nem szennyeződik a környezet. (4) A környezetet, illetve az emberi életet, egészséget fenyegető veszélyhelyzet esetén a hígítás külön engedély nélkül elvégezhető, ha ezzel a veszélyeztetés mértéke csökkenthető. 4. feladat Nem egészségügyi végzettségű munkatársa gyermeke lázas, hasmenése van. Ő bejött dolgozni, és arról számol be, hogy „valamilyen fertőzésre gyanakodnak az orvosok” a lányánál. Tájékoztassa munkatársát a gyakori kézmosás jelentőségéről és a higiénés szabályok betartásáról! A tájékoztató során az alábbi szempontokra térjen ki: a fertőzések terjedési módjai, testváladékok, mint fertőzőforrások a fertőtlenítés eszközei, módszerei a test és különböző felületek higiéniája a higiénét létrehozó mechanikus kémiai eljárások, módszerek, eszközök vegyszerek alkalmazása a kórokozók számának csökkentésére 5. feladat Szomszédja mediterrán országban töltötte szabadságát, ahol hepatitis A fertőzést kapott. Jelenleg lábadozik. Tanácsot kér Öntől. Tájékoztassa a beteget az otthoni fertőtlenítés szabályainak betartásáról és a higiénés környezet kialakításáról! A tájékoztatás során az alábbi szempontokra térjen ki: a fertőzések terjedési módjai, testváladékok, mint fertőzőforrások a fertőtlenítés eszközei, módszerei a test és a különböző felületek higiéniája a higiénét létrehozó mechanikus kémiai eljárások, módszerek, eszközök vegyszerek alkalmazása a kórokozók számának csökkentésére 6. feladat Egyik munkatársának közeli hozzátartozója tüdő tbc megbetegedésben szenved. Munkatársa Öntől kér tanácsot. Tájékoztassa kollégáját az otthoni váladékfelfogó eszközök használatáról, tisztításáról, fertőtlenítéséről, higiénés környezet kialakításáról! A tájékoztató során az alábbi szempontokra térjen ki: a mikroorganizmusok életjelenségei, szaporodásuk, szaporodásuk feltételei a fertőzések terjedési módjai, testváladékok, mint fertőzőforrások fertőtlenítés, tisztítás módszerei oldatok készítése, fertőtlenítési eljárások a higiénét biztosító mechanikus kémiai eljárások, módszerek, eszközök 7. feladat Munkahelyén az Ön feladata a tanulók oktatása. Tájékoztassa őket a zsiliprendszer fontosságáról a sterilitás szabályainak betartásáról! A tájékoztató során az alábbi szempontokra térjen ki: a sterilitás biztosításának feltételei a zsiliprendszer felszerelése fertőzések kivédése, steril környezet biztosítása a kórokozók virulenciája, steril környezetbe történő bekerülése esetén a szervezetre gyakorolt hatása protokoll a sterilitás fenntartása érdekében 8. feladat Szomszédjában élő, 80 éves agyvérzésen átesett beteg hozzátartozója kér tanácsot Öntől. Tájékoztassa a hozzátartozót az otthoni váladékfelfogó eszközök használatáról, tisztításáról, fertőtlenítésének szabályairól, a szervezet és a mikroorganizmus találkozásának lehetséges következményeiről A tájékoztató során az alábbi szempontokra térjen ki: a mikroorganizmusok csoportosítása, életjelenségei, szaporodásuk, szaporodásuk feltételei a fertőzések terjedési módjai, testváladékok, mint fertőzőforrások fertőtlenítés, tisztítás módszerei oldatok készítése, fertőtlenítési eljárások a higiénét biztosító mechanikus kémiai eljárások, módszerek, eszközök 9. feladat Munkahelyén eszközök sterilezését kell elvégeznie. Magyarázza el a szakmai gyakorlatát töltő tanulónak, hogy az aszepszis, antiszepszis szabályainak betartása miért szükséges! Készítsen ismertetőt az adott munkaterületre az aszepszis, antiszepszis szabályainak betartásáról! A feladat megválaszolása során az alábbi szempontokra térjen ki: az aszepszis és antiszepszis fogalma a sterilitás, sterilizálás fogalma a steril munka fogalma, feltételei, műveletei protokoll a sterilitás fenntartása érdekében egyszer használatos eszközök eszközök, műszerek, anyagok sterilizálhatósága, sterilizáló eljárások steril anyagok tárolása, szállítása, sterilizálás ellenőrzése 10. feladat A műhelybe gennyes, váladékozó lábszársebbel érkezik az egyik karbantartó. Tájékoztassa munkatársát az alapvető higiénés szabályokról, betartásukról és a fertőzés továbbterjedésének megakadályozásáról! A tájékoztatás során az alábbi szempontokra térjen ki: fertőző betegségek csoportosítása, fertőző forrás, a megelőzés módjai a fertőzések terjedési módjai, testváladékok, mint fertőzőforrások a test és különböző felületek higiéniája a higiénét létrehozó mechanikus kémiai eljárások, módszerek, eszközök szövődmények megelőzése, fertőzések kivédése, steril eszközök alkalmazása 11. feladat Egyik hozzátartozóján a hepatitis jeleit mutató sárgaság tünetei jelentkeznek. Betegségét klinikai vizsgálatok igazolják. Tájékoztassa a rokonát az izoláció szerepéről és a környezetében élők megóvásáról! A tájékoztatás során az alábbi szempontokra térjen ki: a fertőzések kialakulásának lehetőségei a fertőzések terjedési módjai kiemelt fertőzési lehetőségek /leggyakoribb fertőző betegségek/ a fertőzések megelőzésének módjai, eszközei az izolálás módjai, eszközei 12. feladat Munkahelyére új dolgozót vesznek fel és Önre bízzák, hogy tájékoztassa kollégáját a munka-, tűz-, környezetvédelmi és egészségvédelmi szabályokról! Tájékoztassa kollégáját, hogy munkahelyén milyen munka-, tűz-, környezetvédelmi és egészségvédelmi szabályokat kell betartania! A tájékoztató során az alábbi szempontokra térjen ki: munkavédelem feladata, fő területei 1. § (1) E törvény alkalmazásában munkavédelem: a szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munka-egészségügyi követelmények, továbbá e törvény céljának megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása. A munkaegészségügy a munkahigiéne és a foglalkozás-egészségügy szakterületeit foglalja magában. (2) A Magyar Köztársaság területén munkát végzőknek joguk van a biztonságos és egészséges munkafeltételekhez. Alapelvek 2. § (1) Az állam - a munkavállalók és a munkáltatók érdekképviseleti szerveivel egyeztetve - meghatározza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés alapvető követelményeit, irányítási és ellenőrzési intézményeit, valamint kialakítja az egészség, a munkavégző képesség megóvására, a munkabiztonságra és a munkakörnyezetre vonatkozó országos programját, amelynek megvalósulását időszakonként felülvizsgálja. (2) A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. A munkavállalók munkavédelmi kötelezettségei nem érintik a munkáltató felelősségét. A munkáltatói feladatok teljesítésével összefüggésben keletkező költségeket és egyéb terheket nem szabad a munkavállalóra hárítani. (3) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját - a jogszabályok és a szabványok keretein belül - a munkáltató határozza meg. (4) A munkáltató felelős azért, hogy minden munkavállaló az általa értett nyelven ismerhesse meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés reá vonatkozó szabályait. 3. § Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok megtartását az állam az erre a célra létrehozott felügyeleti szerveivel segíti és ellenőrzi. 4. § Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályokat úgy kell meghatározni, hogy végrehajtásuk megfelelő védelmet nyújtson a munkavállalókon túlmenően a munkavégzés hatókörében tartózkodónak és a szolgáltatást igénybe vevőnek is. A munkaeszközöket úgy kell kialakítani, hogy lehetőleg zárják ki a nem szervezett munkavégzés keretében történő rendeltetésszerű használat esetén is a balesetet, az egészségkárosodást. 5. § E törvény biztosítja a munkavédelemmel kapcsolatos érdekegyeztetést, valamint a munkavállalók munkavédelmi érdekvédelmét, meghatározva a munkavédelmi képviselők jogait és kötelezettségeit, nem érintve a munkavállalói érdekképviseleteknek más jogszabályban - így különösen a Munka Törvénykönyvében, a köztisztviselők jogállásáról, illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényekben - szabályozott, munkavédelemmel kapcsolatos jogait. 6. § A munkáltatóknak és a munkavállalóknak, valamint az állami szerveknek e törvényben és a munkavédelemre vonatkozó más szabályokban meghatározott jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése során együtt kell működniük. 7. § A munkavédelemmel kapcsolatos minden eljárás során az adatok (személyes, különleges és közérdekű adatok, állami, szolgálati, üzemi és üzleti titkok) védelmét a vonatkozó jogszabályok szerint kell biztosítani. Az adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai felhasználás céljára - a 83/B. §-ban megállapított kivétellel - személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók. 8. § Jogszabály egyes feladatokat munkabiztonsági szaktevékenységnek, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősíthet. A munkáltató a munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatokat csak külön jogszabályban meghatározott munkavédelmi - a bányászat területén bányászati -, a munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősített feladatokat pedig munkaegészségügyi [foglalkozás-orvostan (üzemorvostan), munkahigiéne, közegészségtan-járványtan, megelőző orvostan és népegészségtan] szakképesítéssel rendelkező személlyel végeztetheti. az egészséges munkakörülmények szempontjai az egészség védelmében, egyéni védőeszközök alkalmazása AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI Általános követelmények 18. § (1) Munkahely, létesítmény, technológia tervezése, kivitelezése, használatba vétele és üzemeltetése, továbbá munkaeszköz, anyag, energia, egyéni védőeszköz előállítása, gyártása, tárolása, mozgatása, szállítása, felhasználása, forgalmazása, importálása, üzemeltetése a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározott, ezek hiányában a tudományos, technikai színvonal mellett elvárható követelmények megtartásával történhet. (2) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítése helyett a munkáltató pénzbeli vagy egyéb megváltást a munkavállalónak nem adhat. (3) Munkaeszközt üzembe helyezni, valamint használatba venni csak abban az esetben szabad, ha az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit kielégíti, és rendelkezik az adott munkaeszközre, mint termékre, külön jogszabályban meghatározott gyártói megfelelőségi nyilatkozattal, illetve a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentummal (pl. tanúsítvány). (4) Egyéni védőeszközt forgalomba hozni, használatba venni akkor szabad, ha az rendelkezik EK-megfelelőségi nyilatkozattal, illetve EK-típustanúsítvánnyal. Az egyéni védőeszközök megfelelőségének tanúsítását a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében foglaltak szerint kell elvégezni. (5) A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter meghatározza az egyéni védőeszköz EK-megfelelőségi nyilatkozata, EK-típustanúsítványa kiadásának, valamint az egyéni védőeszközök minőségét biztosító rendszer, továbbá a gyártás minőségirányítási rendszere ellenőrzésének részletes szabályait. (6) Amennyiben külön jogszabály egyes munkaeszközök üzembe helyezését hatósági engedélyhez köti, ez a hatósági engedély egyenértékű a (3) bekezdés szerinti megfelelőségi tanúsítvánnyal. A munkavégzés tárgyi feltételei 23. § (1) A biztonságos műszaki állapot megőrzése érdekében időszakos biztonsági felülvizsgálat alá kell vonni a veszélyes technológiát és a 21. § (2) bekezdésében meghatározott veszélyes munkaeszközt, továbbá azt a munkaeszközt, amelynek időszakos biztonsági felülvizsgálatát jogszabály, szabvány, vagy a rendeltetésszerű és biztonságos üzemeltetésre, használatra vonatkozó dokumentáció előírja. Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot - kivéve a veszélyes technológia esetét - szakirányú képzettséggel és munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személy (munkabiztonsági szaktevékenység) vagy külön jogszabályban erre feljogosított személy, illetve erre akkreditált intézmény végezheti. A veszélyes technológia vizsgálatát szakirányú munkabiztonsági szakértői engedéllyel rendelkező személy végezheti. (2) A munkahelyet, az egyéni védőeszközt, a munkaeszközt, a technológiát az üzemeltető munkáltatónak soron kívül ellenőriznie kell, ha az a rendeltetésszerű alkalmazás során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be. Az ellenőrzés elvégzéséig annak üzemeltetését, illetve használatát meg kell tiltani. Az ellenőrzés elvégzése - a veszélyeztetés jellegétől függően - munkabiztonsági, illetve munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül. (3) A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter - az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben - meghatározza a munkaeszközökre, továbbá a munkahelyekre vonatkozó munkavédelmi követelmények minimális szintjét, ideértve az ideiglenes vagy változó helyszínű építkezésekre vonatkozó munkavédelmi szabályokat is. 24. § Minden munkavállaló részére biztosítani kell a) megfelelő mennyiségű, az egészségügyi előírásoknak megfelelő minőségű ivóvizet; b) a munkahely és a munka jellegének megfelelően az öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, étkezési, pihenési és melegedési lehetőséget. 25. § A munkahely és a munka jellegének megfelelően gondoskodni kell a rendről, tisztaságról, a keletkező szennyező anyagok, szennyvíz, hulladék kezeléséről oly módon, hogy veszélyt vagy egészségi ártalmat ne okozzanak és a környezetet ne károsítsák. 26. § A munkahelyen a dolgozók létszámának és a veszély jellegének megfelelő jelző- és riasztóberendezést kell biztosítani. 26/A. § Az olyan munkahelyen, ahol a veszély jellege indokolja, a munkavállalók és a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelme érdekében biztonsági és egészségvédelmi jelzéseket kell alkalmazni. Ennek részletes szabályait a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter állapítja meg. 27. § A munkahelyen gondoskodni kell az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges mozgástérről. 28. § (1) Az olyan munkahelyen, ahol be- vagy leesési veszély van, vagy a munkavállalót és a munkavégzés hatókörében tartózkodókat leeső tárgyak veszélyeztetik, elkerítéssel, lefedéssel, vagy más alkalmas módon kell a védelemről gondoskodni. (2) A munkahelyen alkalmazott munkaállás (állvány, pódium, kezelőjárda) kialakítása, elhelyezése, rögzítése feleljen meg a munkavégzés jellegének, a várható igénybevételnek, tegye lehetővé a biztonságos munkavégzést, a szükséges anyagok és eszközök tárolását, a biztonságos közlekedést, fel- és lejutást. 29. § A tárolóhelyeket a tárolt anyagok fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak, egymásra hatásának, továbbá a környezetből eredő hatásoknak, illetőleg az anyag emberi egészségre, környezetre gyakorolt hatásának, a rakodás, szállítás és tárolás módjának figyelembevételével kell kialakítani. 30. § Az energia-, cső- és közműhálózatnak biztonságosan üzemeltethetőnek, kezelhetőnek, karbantarthatónak és azonosíthatónak kell lennie, a villamos szerelvényeknek meg kell felelniük a biztonsági (érintésvédelmi, robbanásbiztonsági stb.) követelményeknek. 31. § A munkahely természetes és mesterséges megvilágítása elégítse ki a munkavégzés jellegének megfelelő világításra vonatkozó követelményeket. 32. § A munkahelyen a zajhatások és a rezgések, a por és vegyi anyagok, valamint a sugárzások, az alacsonyabb vagy magasabb légköri nyomás nem károsíthatják a munkavállalókat és a munkavégzés hatókörében tartózkodókat, és nem veszélyeztethetik a munkavégzés biztonságát. 33. § (1) A munkahelyiségben a munkavállalók létszámát, a tevékenység jellegét és a veszélyforrásokat figyelembe véve elegendő mennyiségű és minőségű, egészséget nem károsító levegőt és klímát kell biztosítani. (2) Ha az (1) bekezdésben előírt levegő vagy klíma biztosítása műszakilag megoldhatatlan, a munkavállalók egészségének megóvása érdekében szervezési intézkedéseket kell tenni, egyéni védőeszközt alkalmazni, illetőleg védőitalt juttatni. 34. § A szabadtéri munkahelyen - a munkavégzés jellegének és a munkakörülményeknek megfelelő műszaki megoldásokkal, munkaszervezéssel, egyéni védelemmel, melegedési lehetőséggel, védőitallal - gondoskodni kell a munkavállalók időjárás elleni védelméről. 35. § (1) Munkahely céljára csak olyan építmény alkalmazható, amely megfelelő szerkezetű és szilárdságú. Ilyen építményben az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek és jellegének, az abból fakadó tisztítási feltételeknek megfelelő határoló felületeket, belmagasságot, légtérfogatot, mozgásteret, közlekedési útvonalakat kell kialakítani. (2) Az ablakoknak, tetővilágításoknak és szellőzőberendezéseknek biztonságos módon nyithatónak, zárhatónak, beállíthatónak és rögzíthetőnek kell lenniük, nyitott állapotban nem lehetnek olyan helyzetben, ami veszélyt jelent a munkavállalókra nézve. (3) Az átlátszó felületű ajtók, kapuk, falak kitörés elleni védelméről, a veszély felismerésére alkalmas megkülönböztető jelzéséről gondoskodni kell. (4) A lengőajtókat és lengőkapukat átlátszó anyagból kell készíteni, vagy szemmagasságban átlátszó betéttel ellátni. 36. § (1) A munkahely padlózata és közlekedési útjai feleljenek meg a munkavégzés jellegének és az ebből fakadó tisztítási követelményeknek, a várható legnagyobb igénybevételnek, felületük csúszásmentes, egyenletes, botlás- és billenésmentes legyen. A közlekedési utak szélessége és a szabad magasság tegye lehetővé a gyalogosok és járművek biztonságos közlekedését, a közlekedési utak és pályák melletti biztonságos munkavégzést. (2) Az olyan munka- és tárolóhelyiségekben, ahol gyalogos- és járműforgalom van, illetőleg rendszeresen anyagot szállítanak, a közlekedési, illetőleg az anyagmozgatási útvonalakat meg kell jelölni, vagy el kell választani egymástól. (3) Az elsődlegesen gépjárműforgalom számára szolgáló kapu közvetlen közelében a gyalogosok számára külön ajtót kell biztosítani, ha a gyalogosok számára nem biztonságos az áthaladás. 37. § A kijáratokat és vészkijáratokat, a kijelölt menekülési utakat szabadon kell tartani. Számuk, méretük, elhelyezésük és megvilágításuk tegye lehetővé a munkahely, a veszélyes terület gyors és biztonságos elhagyását. Vészkijárathoz toló- vagy forgóajtók használata tilos. Vészkijáratot lezárni csak úgy szabad, hogy vészhelyzetben bárki által nyitható legyen. 38. § (1) Azokon a munkahelyeken, ahol az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés dohányzási tilalom elrendelését teszi szükségessé, külön dohányzóhelyet kell kijelölni, kivéve, ha a munkáltató a munkahelyet külön törvény szerint nemdohányzó munkahellyé nyilvánította. (2) A nemdohányzók védelme érdekében - az (1) bekezdésben foglaltakat nem érintve - gondoskodni kell dohányzóhelyek, dohányzóhelyiségek kijelöléséről, illetőleg a zárt légterű dohányzóhelyeken a folyamatos légcserét biztosító megfelelő műszaki megoldásról. Zárt légterű, a munkáltató által több munkavállaló egyidejű munkavégzésének helyéül kijelölt, ennek hiányában rendeltetésénél fogva több munkavállaló egyidejű munkavégzésének lehetőségét biztosító munkahelyeken - a dohányzás számára kijelölt hely kivételével - nem szabad dohányozni. (3) A 16. életévét be nem töltött munkavállaló a munkavégzésre irányuló jogviszonyából származó kötelezettség teljesítése, illetve a munkavégzéssel összefüggő bármely tevékenység során a munkahelyén még a dohányzásra kijelölt helyen sem dohányozhat. Ez a rendelkezés nem érinti a közoktatási intézmény tanulója esetében külön törvény szerint előírt dohányzási korlátozást. 39. § (1) A gép állandó tartozéka a biztonságos használatához szükséges magyar nyelvű üzemeltetési dokumentáció, amelyet a gyártó, import esetén az importáló, annak hiányában az üzemeltető köteles biztosítani. (2) Amennyiben az adott munkahelyen magyarul nem tudó munkavállaló dolgozik, a munkáltató a munkavállaló által értett nyelven is köteles biztosítani az üzemeltetési dokumentációt, a veszélyt jelző, tiltó és tájékoztató feliratokat. munkavédelmi eljárások az egészségügyi ellátó rendszerekben 2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a (2)-(3) bekezdésekben foglalt kivételekkel a) a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata és véleményezése tekintetében aa) minden munkáltatóra, aki a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. §-ának 9. pontja szerinti szervezett munkavégzés (a továbbiakban: szervezett munkavégzés) keretében munkavállalót foglalkoztat, ab) minden munkavállalóra, akit szervezett munkavégzés - beleértve a közhasznú munkát is - keretében foglalkoztatnak belföldön, továbbá akit az aa) pont szerinti munkáltató külföldre küld munkavégzés céljából, valamint a rendszeres szociális segélyt kérelmező igényjogosult aktív korú nem foglalkoztatott személyre (a továbbiakban: munkavállaló), ac) a munkaügyi központra, ad) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 58. § (5) bekezdés d) pontja szerinti munkanélkülire (a továbbiakban: munkanélküli), ae) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 37/A. §-ának (6) bekezdésében foglalt feladatkörében a települési önkormányzatra; b) a szakmai alkalmasság orvosi vizsgálata és véleményezése tekintetében ba) a szakképző intézményre, bb) a tanulóra, a 11. § (2) bekezdésben meghatározott esetben a hallgatóra, bc) a munkaügyi központra, bd) a munkanélküliekre; c) a foglalkoztathatóság szakvéleményezése tekintetében a munkaügyi központra és a munkanélkülire, valamint az alkalmi munkavállalóra; d) a személyi higiénés alkalmasság vizsgálata és véleményezése tekintetében a munkát végző személyre. (2) Külön jogszabályokban megfogalmazottak szerint kell eljárni: a) a gépjárművezetők - ideértve a mezőgazdasági vontatók vezetőit is -, valamint a helyi közforgalmi vasúti járművezetők (villamos meghajtású közúti-vasúti, elővárosi vasúti, a földalatti - Metró és Millenniumi - vasúti, a fogaskerekű vasúti járművezetők), az autóbuszvezetők, a trolibuszvezetők, továbbá a mozgólépcső és siklókezelő jelöltek és vezetők, b) az országos közforgalmú vasutaknál, a hajózásban és a polgári repülésben dolgozók, c) a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek hivatásos, szerződéses, sorállománya, valamint a köztisztviselői és a közalkalmazotti állománya, illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állománya, valamint a közterület-felügyelők, továbbá a Rendőrtiszti Főiskolára, a rendészeti szakközépiskolákba és egyéb belügyi oktatási intézeteknél felvételre jelentkezők, illetve ezen iskolák tanulói és hallgatói, d) a kézilőfegyvert, lőszert, gáz- és riasztófegyvert tartani szándékozó, illetve lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező személyek, e) a túlnyomásos munkahelyeken dolgozók, f) az egészségügyi tevékenységet folytatók munkaköri alkalmasságának orvosi vizsgálatánál és véleményezésénél. tűzvédelmi jogszabályok és rendelkezések 2008. évi XL. törvény a földgázellátásról 2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról 2005. évi XVIII. törvény a távhőszolgáltatásról 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi XIV. törvény az Európai Közösséget létrehozó szerződésnek az áruk szabad áramlását biztosító rendelkezéseihez kapcsolódó kölcsönös elismerés alkalmazásáról 2003. évi CXXVI. törvény a közösségi vámjog végrehajtásáról 2003. évi XLII. törvény a földgázellátásról 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről 1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekről 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 1996. évi CXVI. törvény az atomenergiáról 1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről 1995. évi XCVII. törvény a légi közlekedésről 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 1995. évi XXVIII. törvény a nemzeti szabványosításról 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről 383/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet az 1989. október 23-át megelőzően alkotott rendeleti szintű jogszabályok rendezéséről 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról 291/2007. (X. 31.) Korm. rendelet az építésfelügyeleti tevékenységről 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról 285/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a villamosenergia-rendszer jelentős zavara és a villamosenergia-ellátási válsághelyzet esetén szükséges intézkedésekről 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 255/2007. (X. 4.) Korm. rendelet az építésügy körébe tartozó egyes hatósági nyilvántartásokról 180/2007. (VII. 3.) Korm. rendelet az országhatárt átlépő hulladékszállításról 139/2007. (VI. 18.) Korm. rendelet a tűzvédelemmel kapcsolatos piacfelügyeleti hatósági feladatokat ellátó szerv kijelöléséről 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről 79/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről és a tűzvédelmi hatósági tevékenység részletes szabályairól 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről 18/2006. (I. 26.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet az építésfelügyeleti bírságról 193/2005. (IX. 22.) Korm. rendelet az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról 134/2005. (VII. 14.) Korm. rendelet a területrendezési hatósági eljárásokról 89/2005. (V. 5.) Korm. rendelet a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről 139/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályairól 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról 155/2003. (X. 1.) Korm. rendelet a polgári célú pirotechnikai tevékenységek felügyeletéről 111/2003. (VII. 29.) Korm. rendelet a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 94/2003. (VII. 2.) Korm. rendelet az ózonréteget károsító anyagokról 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekről 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény végrehajtásáról 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről 180/1998. (XI. 6.) Korm. rendelet a tűzvédelmi bírságnak, valamint a biztosítók tűzvédelmi hozzájárulásának a központi költségvetésbe történő befizetése és elszámolása rendjéről, valamint felhasználásának és ellenőrzésének módjáról 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről 119/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet az önkéntes tűzoltóságokra vonatkozó részletes szabályokról 118/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet a létesítményi tűzoltóságokra vonatkozó részletes szabályokról 117/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet a tűzoltóság tagjaira vonatkozó kötelező élet- és baleset-biztosításról 116/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet a tűzvédelmi bírságról 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről 35/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet a vásárokról és a piacokról 122/1989. (XII. 5.) MT rendelet az egyes veszélyes árukat szállító közúti járművek útvonalának kijelöléséről 20/2006. (IV. 19.) BM rendelet a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról 19/2006. (IV. 12.) BM rendelet a belügyminiszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekről 57/2005. (XI. 30.) BM rendelet a Riasztási és Segítségnyújtási Tervről, a hivatásos önkormányzati és az önkéntes tűzoltóságok működési területéről, valamint a tűzoltóságok vonulásaival kapcsolatos költségek megtérítéséről 53/2005. (XI. 10.) BM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről és a szakvizsga részletes szabályairól 48/2005. (X. 31.) BM rendelet a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok technikai eszközeinek belvízi, árvízi védekezés miatti pótlására, javítására vonatkozó támogatás juttatásának részletes szabályairól 26/2004. (VI. 11.) BM rendelet az egyes műszaki termékek tűzvédelmi megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelöléséről 15/2004. (V. 21.) BM rendelet a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról 35/2003. (VII. 29.) BM rendelet a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok létesítési, fejlesztési költségeivel kapcsolatos pályázati feltételekről 16/2003. (IV. 18.) BM rendelet az egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól 1/2003. (I. 9.) BM rendelet a tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének szabályairól 32/2002. (XII. 12.) BM rendelet a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, a tűzoltóságoknál, valamint az ez irányú szakágazatban foglalkoztatottak képesítési követelményeiről és képzési rendszeréről 31/2001. (XII. 19.) BM rendelet a tűzoltási, műszaki mentési és az ezekhez kapcsolódó tűzvédelmi technika alkalmazhatóságának részletes szabályairól 11/2000. (II. 23.) BM rendelet a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény végrehajtásáról 10/2000. (II. 23.) BM rendelet a helyszíni bírságolás részletes szabályairól 48/1999. (XII. 15.) BM rendelet a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek katasztrófavédelmi feladatairól és a védekezés végrehajtásának rendjéről, valamint e szervek irányítási és működési rendjéről 8/1999. (III. 26.) BM rendelet a Tűzoltóság Alaki Szabályzatának kiadásáról 12/1997. (II. 26.) BM rendelet az erdők tűz elleni védelméről 11/1997. (II. 18.) BM rendelet a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek és az önkormányzati tűzoltóság hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjaival kapcsolatos munkáltatói jogkörök szabályozásáról, valamint e szerveknél rendszeresített hivatásos beosztások meghatározásáról 8/1997. (II. 12.) BM rendelet Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér hivatásos tűzoltóságának működéséről, fenntartásáról és fejlesztéséről 34/1996. (XII. 29.) BM rendelet a tűzoltósági célokat szolgáló ingatlanok, tűzvédelmi berendezések, szakfelszerelések rendeltetéstől eltérő használatának szabályairól 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet a tűzvédelmi szabályzat készítéséről 27/1996. (X. 30.) BM rendelet a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatásról 3/2006. (I. 26.) EüM rendelet az Európai Unióban osztályozott veszélyes anyagok jegyzékéről 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól 28/2000. (X. 11.) EüM rendelet a tűzvédelem és a műszaki mentés egészségügyi ágazatra vonatkozó különös szabályairól 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet a telekalakításról 27/2006. (V. 5.) GKM rendelet az autógáz töltőállomások építési munkáiról és építésügyi hatósági eljárásairól 26/2006. (V. 5.) GKM rendelet az autógáz töltőállomás építésének és üzemeltetésének szabályairól 122/2004. (X. 15.) GKM rendelet a villamosmű biztonsági övezetéről 11/2004. (II. 13.) GKM rendelet a gáz csatlakozó vezetékekre és fogyasztói berendezésekre vonatkozó műszaki-biztonsági előírásokról 103/2003. (XII. 27.) GKM rendelet a hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról 50/2002. (XII. 29.) GKM rendelet a kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről 7/2002. (VI. 29.) GKM-BM-KvVM együttes rendelet a gépkocsik környezetvédelmi felülvizsgálatáról és ellenőrzéséről 8/2001. (III. 30.) GM rendelet a Villamosmű Műszaki-Biztonsági Követelményei Szabályzat hatályba léptetéséről 14/1998. (XI. 27.) GM rendelet a Gázpalack Biztonsági Szabályzatról 31/2001. (XII. 28.) HM rendelet a tűzvédelem és a műszaki mentés honvédelmi ágazatra vonatkozó különös szabályairól 14/1999. (X. 22.) IM rendelet a tűzvédelem és a műszaki mentés különös szabályairól a büntetés-végrehajtási szervezetnél 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet a kereskedelmi és a fizetővendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról, valamint a falusi szálláshelyek minősítéséről 11/1994. (III. 25.) IKM rendelet az éghető folyadékok és olvadékok tárolótartályairól 2/1987. (II. 17.) IpM rendelet a Robbanóanyagipari Biztonsági Szabályzat közzétételéről 6/1982. (V. 6.) IpM rendelet a gáz- és kőolajüzemű létesítmények biztonsági övezetéről 10/2003. (VII. 11.) KvVM rendelet az 50 MWth és annál nagyobb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések működési feltételeiről és légszennyező anyagainak kibocsátási határértékeiről 47/1997. (XII. 29.) KTM rendelet az építésügyi és a műemlékvédelmi hatósági ellenőrzés részletes szakmai szabályairól 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról 23/2003. (X. 16.) KüM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól 1/1999. (III. 3.) KüM rendelet a tűzvédelem és a műszaki mentés külügyi ágazatra vonatkozó különös szabályairól 15/2000. (XI. 16.) KöViM rendelet az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről 29/1999. (X. 6.) KHVM rendelet a távközlési építmények engedélyezéséről és ellenőrzéséről 17/1993. (VII. 1.) KHVM rendelet az egyes veszélyes tevékenységek biztonsági követelményeiről szóló szabályzatok kiadásáról 1/1990. (IX. 29.) KHVM rendelet a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról 15/1987. (XII. 27.) KM-ÉVM együttes rendelet a vasúti építmények engedélyezéséről és üzemeltetésük ellenőrzéséről 4/1981. (III. 11.) KPM-IpM együttes rendelet a nyomvonal jellegű építmények keresztezéséről és megközelítéséről 6/2003. (VI. 20.) MeHVM rendelet a tűzvédelem és a műszaki mentés polgári nemzetbiztonsági szolgálatokra vonatkozó különös szabályairól 25/2008. (IV. 29.) ÖTM rendelet az önkormányzati és területfejlesztési miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról 19/2008. (III. 28.) ÖTM rendelet a katasztrófavédelmi szerveknél és a hivatásos önkormányzati tűzoltóságoknál rendszeresített hivatásos beosztások meghatározásáról 14/2008. (III. 27.) ÖTM rendelet a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok kiegészítő támogatásának igénylési, folyósítási és elszámolási rendjéről 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról 36/2007. (XII. 6.) ÖTM rendelet a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok egyes kiadásai támogatásának igénylési, folyósítási és elszámolási rendjéről 32/2007. (X. 25.) ÖTM rendelet a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok készenlétben tartandó legkisebb gépjármű és technikai eszköz állományáról, valamint a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok központilag finanszírozott létszámáról 19/2007. (VIII. 29.) ÖTM rendelet a tűzvédelem atomenergia alkalmazásával kapcsolatos sajátos követelményeiről és a hatóságok tevékenysége során azok érvényesítésének módjáról 12/2007. (IV. 25.) ÖTM rendelet a tűzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokról 11/2007. (IV. 24.) ÖTM rendelet a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok illetékességi területéről 6/2007. (III. 13.) ÖTM rendelet a tűzvédelmi szakértői tevékenység szabályairól 1/2006. (VI. 26.) ÖTM rendelet a Hivatásos Tűzoltóságok Szolgálati Szabályzatának kiadásáról 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről 44/1997. (IX. 19.) AB határozat Jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány alapján az Alkotmánybíróság meghozta a következő tűzvédelmi feladatok, teendők tűz és robbanás esetén Tűzoltás veszélyes anyag jelenlétében Veszélyes anyagok azok a külön jogszabályban meghatározott anyagok, amelyek - hatásukat kifejtve - halált, egészségkárosodást okoznak, vagy a környezetet és az anyagi javakat jelentősen károsítják. Így különösen: - mérgezőek - azok az anyagok és készítmények, amelyek belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén kis mennyiségben halált, heveny egészségkárosodást okoznak; - ártalmasak - azok az anyagok és készítmények, amelyek belégzésük, lenyelésük vagy bőrön át történő felszívódásuk esetén halált, heveny egészségkárosodást okozhatnak; - maró (korrozív) anyagok és készítmények - olyan anyagok, amelyek élő szövettel érintkezve azok elhalását okozzák, - irritáló vagy izgató anyagok, készítmények - olyan maró anyagok és készítmények, amelyek a bőrrel, szemmel vagy nyálkahártyával való pillanatszerű, hosszan tartó vagy ismételt érintkezésük esetén gyulladást okoznak. Lehetőleg a tűzoltás megkezdése előtt - elsősorban a helyismerettel rendelkező - szakemberek igénybevételével intézkedni kell az emberi szervezetre káros anyagok eltávolítására, közömbösítésére, terjedésük megakadályozására, ha az nem vonja maga után a tűz fokozódását. Azon esetekben, amikor az emberi szervezetre káros, bármilyen halmazállapotú anyag jelen van vagy jelenléte feltételezhető, gondoskodni kell a tűzoltásban résztvevők - a veszély jellegétől függő - teljes védelméről. Emberi szervezetre káros anyag jelenlétében, sugárveszélyes, illetve sugárzó anyaggal szennyezett helyen a tűzoltási és a műszaki mentési tevékenységet végzők egészségügyi felügyeletéről és ellátásáról az országos mentőszolgálat igénybevételével kell gondoskodni. Tűzjelzés Amennyiben a jelzés tartalmából veszélyes anyag jelenlétére lehet következtetni: - információt kell szerezni a közvetlen veszélyben lévő személyekről; - lehetőség szerint végre kell hajtani a veszélyes anyag azonosítását, meg kell állapítani az előfordulás módját és mennyiségét; - egyidejűleg meg kell állapítani az anyag veszélyes tulajdonságait, várható viselkedését. A jelzés és/vagy a TMMT adatainak értékelése alapján: - intézkedni kell a veszélyes anyagra vonatkozó további ismeretek gyűjtésére; - meg kell határozni a riasztási fokozatot, a szükséges védőfelszerelések, oltó és más segédanyagok fajtáit, mennyiségét; - szükség esetén intézkedni kell a megyei igazgatóság Veszélyhelyzeti Felderítő Csoport (VFCs) riasztására; - tájékoztatni kell az illetékes környezetvédelmi felügyelőséget; - a lakosság veszélyeztetése esetén az érintett település polgármesterét is tájékoztatni kell. A beavatkozás biztonsági előírásai A helyszín közvetlen megközelítése lehetőleg a széllel megegyező irányból történjen. A veszélyes terület megközelítése csak a szükséges védelem biztosításával, szakember által javasolt védőfelszereléssel, a tűzoltásvezető engedélyével történhet meg. Illetéktelen személyek bejutását meg kell akadályozni. Helyszínen a biztonsági övezet kijelöléséig, kijelölés után a veszélyzónán belül: - mérgező gázok, gőzök, porok jelenléte esetén a járművek helyváltoztatása; - a tűz- és robbanásveszélyes gázok, gőzök, porok jelenléte esetén a járművek helyváltoztatása, valamint a nem robbanásbiztos elektromos berendezések, felszerelések működtetése csak a tűzoltásvezető engedélyével végezhető. az egészségügyi ellátó rendszerek tevékenységéből származó környezetszennyező anyagok kezelése, ezekre vonatkozó előírások, szabályok 13. feladat Munkahelyén az Ön feladata a tanulók oktatása. Az oktatás témája az eszközök fertőtlenítése. Tájékoztassa a tanulókat az eszközök fertőtlenítésének szabályairól, a fertőzések megelőzésének módjairól! A tájékoztatás során az alábbi szempontokra térjen ki: a mikrobiológia tárgya, felosztása a mikroorganizmusok csoportosítása, jellemzői aktív-, passzív immunizálás oldatok készítése, fertőtlenítési eljárások eszközök előkészítése fertőtlenítéshez, fertőtlenítés, tisztítás kézi módszerrel beavatkozások eszközeinek sterilezési módjai, sterilitás ellenőrzése 14. feladat Ismerősénél gégedaganat műtéti eltávolítása miatt tracheostomát végeztek. A kanül környékén a bőre piros, váladékos. Tájékoztassa a beteget a kanülcsere kapcsán betartandó higiénés szabályokról! A tájékoztatás során az alábbi szempontokra térjen ki: a fertőzések terjedési módjai, testváladékok, mint fertőzőforrások a fertőtlenítés eszközei, módszerei a test és különböző felületek higiéniája a higiénét biztosító mechanikus kémiai eljárások, módszerek, eszközök vegyszerek alkalmazása a kórokozók számának csökkentésére 15. feladat Frissen diagnosztizált cukorbeteg naponta 2x inzulin öninjekciózásra szorul. Tájékoztassa a beteget a sterilitás szabályairól, betartásáról és az eszközök használatáról! A tájékoztatás során az alábbi szempontokra térjen ki: a sterilitás fogalma, sterilitás biztosításának feltételei steril környezet, eszközök alkalmazása, a steril munka fogalma, műveletei szabályok a sterilitás fenntartása érdekében az eszközök sterilen tartásának módjai, steril használatuk szövődmények megelőzése, fertőzések kivédése, steril eszközök alkalmazása steril anyagok, eszközök tárolása, szállítása sterilitás ellenőrzése 16. feladat Munkatársa hozzátartozója 48 éves, tüdő tbc megbetegedésben szenved. Tájékoztassa munkatársát az egyéni védőeszközök alkalmazásának szabályairól! A tájékoztató során az alábbi szempontokra térjen ki: a fertőző megbetegedések előfordulása a népesség körében a fertőzések terjedési módjai, testváladékok, mint fertőzőforrások a fertőzések megelőzésének protokollja az egyéni védőeszközök használatának ismerete különböző beavatkozásoknál Egyéni védőeszköz használata elengedhetetlen azoknál a beavatkozásoknál, ahol fenn álla a fertőzés átadásának lehetősége. Ennek megfelelően védeni szükséges a légutakat ormaszk segítségével. Védeni kell a bőrön át történő fertőzés átadását, így védőkesztűt kell alkalmazni. A test védelmét PVC kötény alkalmazásával célszerű védeni. A beavatkozásoknál használt egyéni védőeszközöknél ismerni kell a védőeszköz védelmi képességét, illetve a védőeszközön feltüntetett védelmi képesség jeleit. Ápoló Egészségügyi papír szájmaszk (Egy és kétrétegű kivitel) Félálarc (szerves gőzök és részecskéi ellen) Egyszerhasználatos latex kesztyű (púderozott belső, mindkét kézen használható, rugalmas, 0,125 mm vastag, 23 cm hosszú) Klumpa (csúszásmentes fehér PU talp, fehér bőr felsőrész, antisztatikus, párnázott lábfejrész, hasítékbőr talpbélés, csatos sarokpánt) Védőszemüveg (Páramentes, vegyszerálló polikarbonát, B fokozatú, erősített mechanikai védelem) Mechanikai sérülés és irritáló anyagok ellen védő kesztyű [I.=kismértékű kock. ellen (takarító szerek)] Védőköpeny, folyékony takarító vegyszerek ellen. Permet behatolása elleni védelem védőcsizma (fekete PVC anyag, fröccsöntött talp, a belső felület pamut anyaggal bélelt, saválló alapanyag, csizmabéléssel téliesíthető) 0.3 0.1 0.3 0.3 0.3 0.3 0.3 0.2 Légzőszervek védelme Légzőszervek védelme Kéz védelem Láb védelem Szem védelem Kéz védelem Testvédelem Láb védelem 1. kategória 1. kategória MSZ EN 140 FFP 3 3M 6000, 7500 1. kategória EN 455 2. kategória MSZ EN 344 MSZ EN 345 , , , 2. kategória MSZ EN 166 MSZ EN 170 MSZ EN 172 , 2. kategória MSZ EN 420 MSZ EN 374 2. kategória MSZ EN466 MSZ EN465 MSZ EN468 2. kategória MSZ EN 347 MSZ EN 374 , , 17. Feladat: Munkahelyére új dolgozó érkezik. Tájékoztassa új munkatársát a munkahelyre vonatkozó általános és speciális előírásokról! A tájékoztató során az alábbi szempontokra térjen ki: munkahelyi ártalom fogalma 1/D. Foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely a) a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, illetve b) a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye. 1/E. Fokozott expozíció: a munkavállaló szervezetében a munkavégzés során, a foglalkozás gyakorlása közben vagy azzal összefüggésben a külön jogszabályban meghatározott biológiai határértékeket meghaladó koncentrációja vagy mértéke, illetve zaj esetében 4000 Hz-en a 30 dB halláscsökkenés mindkét fülön. 1/F. Kockázat: a veszélyhelyzetben a sérülés vagy az egészségkárosodás valószínűségének és súlyosságának együttes hatása. munkaruha, védőfelszerelés meghatározása, helyes használata Munkaruha alkalmazása ott kötelező, ahol a polgári ruha szennyeződik. A munkaruha kihordási idővel bír, azt a munkavállalók és a munkáltatók konszenzusa alapján állapítják meg. A védőfelszereléseket egyéni védőeszköz juttatás belső rendjében meghatározottak szerint kell a munavállalók részére biztosítani. A kiválasztást a munkavállalót érő kockázatok megállapítását követően kell kiválasztani. A meghatározott és kiválasztott egyéni védőeszközök alkalmazását és használatát az egyéni védőeszközhöz biztosított tájékoztató alapján a munkavállalóknak oktatni szükséges. az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei A MUNKÁLTATÓK ÉS A MUNKAVÁLLALÓK KÖTELESSÉGEI ÉS JOGAI AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEINEK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN 54. § (1) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles figyelembe venni a következő általános követelményeket: a) a veszélyek elkerülése; b) a nem elkerülhető veszélyek értékelése; c) a veszélyek keletkezési helyükön történő leküzdése; d) az emberi tényező figyelembevétele a munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál, különös tekintettel az egyhangú, kötött ütemű munkavégzés időtartamának mérséklésére, illetve káros hatásának csökkentésére, a munkaidő beosztására, a munkavégzéssel járó pszichoszociális kockázatok okozta igénybevétel elkerülésére; e) a műszaki fejlődés eredményeinek alkalmazása; f) a veszélyes helyettesítése veszélytelennel vagy kevésbé veszélyessel; g) egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása, amely kiterjed a munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására; h) a kollektív műszaki védelem elsőbbsége az egyéni védelemhez képest; i) a munkavállalók megfelelő utasításokkal történő ellátása. (2) A munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. Az értékelés alapján olyan megelőző intézkedéseket szükséges hozni, amelyek biztosítják a munkakörülmények javulását, beépülnek a munkáltató valamennyi irányítási szintjén végzett tevékenységbe. A kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül. A kockázatértékelést a kémiai biztonság területén a külön jogszabályban foglaltak szerint kell elvégezni. (3) A munkáltató a (2) bekezdésben meghatározott kockázatértékelést és megelőző intézkedéseket első alkalommal - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott I. veszélyességi osztályba sorolt munkáltatónál legkésőbb a munkáltató tevékenységének megkezdésétől számított hat hónapon belül, egyébként egy éven belül, azt követően indokolt esetben köteles elvégezni, és azt évenként felülvizsgálni. Indokolt esetnek kell tekinteni különösen a kockázatok (munkakörülmények, az alkalmazott technológia, veszélyes anyag, készítmény, munkaeszköz, munkavégzés) lényeges megváltozását, illetőleg új technológia, veszélyes anyag, munkaeszköz, munkaszervezés bevezetését, alkalmazását. Soron kívül kell elvégezni, illetve felülvizsgálni a kockázatértékelést, ha a kockázatok lényeges megváltozásával munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés hozható összefüggésbe, vagy a kockázatértékelés a külön jogszabályban meghatározott szempontra nem terjedt ki. (4) A munkavédelmi hatósági ellenőrzés során a munkáltatónak kell bizonyítania a tevékenység megkezdésének tényét, időpontját. (5) A kockázatértékelés eredményeként a munkáltató felelőssége legalább a következők dokumentálása: a) a kockázatértékelés időpontja, helye és tárgya, az értékelést végző azonosító adatai; b) a veszélyek azonosítása; c) a veszélyeztetettek azonosítása, az érintettek száma; d) a kockázatot súlyosbító tényezők; e) a kockázatok minőségi, illetőleg mennyiségi értékelése, a fennálló helyzettel való összevetés alapján annak megállapítása, hogy a körülmények megfelelnek-e a munkavédelemre vonatkozó szabályoknak, illetve biztosított-e a kockázatok megfelelően alacsony szinten tartása; f) a szükséges megelőző intézkedések, a határidő és a felelősök megjelölése; g) a tervezett felülvizsgálat időpontja; h) az előző kockázatértékelés időpontja. A kockázatértékelés dokumentumát a munkáltató köteles a külön jogszabályban foglaltak szerint, de legalább 5 évig megőrizni. (6) Az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott megelőzési stratégia munkabiztonsági és munka-egészségügyi tartalmának kialakítása munkabiztonsági, illetve munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül. (7) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles a munkabiztonsági szaktevékenység, a munka-egészségügyi szaktevékenység, illetőleg az 57-58. §-okban előírtak ellátására megfelelő képesítéssel rendelkező személyt biztosítani, valamint a) a szükséges utasításokat és tájékoztatást kellő időben a munkavállalónak megadni; b) rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket; c) a munkavégzés körülményeihez igazodó, illetve az azzal összefüggő veszélyek figyelembevételével megfelelő munkaeszközöket biztosítani a munkavállalók részére; d) új technológiák bevezetése előtt kellő időben, legkorábban a tervezési szakaszban megtárgyalni a munkavállalókkal, illetve munkavédelmi képviselőikkel bevezetésük egészségre és biztonságra kiható következményeit; e) a tudomására jutott rendellenességet, illetve a munka egészséget nem veszélyeztető és biztonságos végzésével kapcsolatos bejelentést haladéktalanul kivizsgálni, a szükséges intézkedéseket megtenni, az érintetteket értesíteni, és közvetlen veszély esetén a munkavégzést leállítani; f) a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések esetén az V. Fejezet rendelkezéseinek megfelelően eljárni; g) biztosítani a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, védőképességét, a kielégítő higiéniés állapotát, a szükséges tisztítását, karbantartását (javítását), pótlását; h) teljes felelősséggel megtenni minden szükséges intézkedést a munkavállalók biztonsága és egészségvédelme érdekében, figyelembe véve a változó körülményeket is, valamint törekedve a munkakörülmények folyamatos javítására. 54/A. § (1) A munkáltató megfelelő intézkedésekkel biztosítja, hogy szükség esetén az elsősegély, az orvosi sürgősségi ellátás, a mentési és a tűzvédelmi feladatok ellátása érdekében haladéktalanul fel lehessen venni a kapcsolatot a külső szolgálatokkal, szervekkel. (2) A munkáltató a külön jogszabályok figyelembevételével köteles megtenni minden indokolt intézkedést veszély esetére a munkahely kiürítésének, továbbá a tűzvédelmi, katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásához szükséges, arra alkalmas munkavállalók kijelölése, létszámuk meghatározása, felkészítésük és megfelelő egyéni védőeszközzel való ellátásuk érdekében. 55. § (1) A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló a) munkába álláskor, b) munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor, c) munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor, d) új technológia bevezetésekor elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén időszakonként - a megváltozott vagy új kockázatokat, megelőzési intézkedéseket is figyelembe véve - meg kell ismételni. Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni. (2) Az (1) bekezdésben előírt ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önállóan nem foglalkoztatható. 56. § Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül. 57. § (1) A munkáltató az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatainak teljesítése érdekében a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott veszélyességi osztályhoz, munkavállalói létszámhoz igazodóan elegendő, de legalább a rendeletben megjelölt időtartamra és szakképesítési feltételekkel köteles munkavállalót kijelölni vagy foglalkoztatni, e személy részére valamennyi munkavédelemmel összefüggő információt megadni, és a szükséges tárgyi, szervezési feltételeket biztosítani. (2) Az (1) bekezdés szerinti foglalkoztatás - ideértve a 8. §-ban előírtak végrehajtását is - az előírt alkalmassági feltételekkel rendelkező munkavállaló hiányában polgári jogi szerződés alapján külső szolgáltatás útján is megvalósítható. E foglalkoztatás - függetlenül a formájától - nem mentesíti a munkáltatót az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért e törvényben meghatározott felelőssége alól. (3) Az előző bekezdésekben meghatározott személy feladata különösen a) a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat elvégzése [21. § (3) bekezdés]; b) az időszakos biztonsági felülvizsgálat elvégzése [23. § (1) bekezdés]; c) közreműködés a munkahely, egyéni védőeszköz, munkaeszköz, technológia soron kívüli ellenőrzésében [23. § (2) bekezdés]; d) közreműködés mentési terv készítésében [45. § (1) bekezdés]; e) a megelőzési stratégia munkabiztonsági tartalmának kidolgozása [54. § (1) bekezdésének g) pontja]; f) közreműködés a kockázatértékelés elvégzésében [54. § (2) bekezdés], a munkavédelmi oktatásban (55. §); g) az egyéni védőeszköz juttatása belső rendjének meghatározása (56. §); h) a munkabalesetek kivizsgálása (64. §); i) a külön jogszabályban munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatok ellátásában részvétel, továbbá a munkaegészségügyi feladatok teljesítésében szükség szerinti közreműködés. 58. § (1) A munkáltató az 57. § (1) bekezdésében előírt kötelezettségén túl, a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározottak szerint és valamennyi munkavállalójára kiterjedően a 21. § (3) bekezdésében - ide nem értve a munkaeszközöket -, a 23. § (2) bekezdésében, a 40. § (1) bekezdésében, a 42. §-ban, a 44. § (1) bekezdésében, a 46. §-ban, a 49. § (1) bekezdésében, az 54. § (1) bekezdés b), d)-g) pontjaiban, (2) bekezdésében, (7) bekezdésének b) pontjában és az 56. §-ban előírt feladatainak ellátásához a rendeletben megjelölt szakképesítéssel rendelkező személyeket (a továbbiakban: foglalkozás-egészségügyi szolgálat) köteles biztosítani. (2) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat a munkáltató felelősségének érintetlenül hagyásával közreműködik az egészséges munkakörnyezet kialakításában, az egészségkárosodások megelőzésében. (3) A munkáltatónak biztosítania kell, hogy a munkavállalói és azok munkavédelmi képviselői a munkakörülményeikkel kapcsolatban, így különösen a 61. §-ban biztosított jogaik gyakorlása során a szükséges felvilágosítást a foglalkozás-egészségügyi szolgálattól megkaphassák. (4) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat munkavédelmi feladatokra kiterjedő szakmai irányítását a munkavédelmi hatóság látja el, ebben a körben a munkáltató a foglalkozás-egészségügyi szolgálatnál foglalkoztatottaknak utasítást nem adhat. A szakmai irányítás magában foglalja a helyes gyakorlat módjának meghatározását és annak érvényre juttatását. (5) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat - külön jogszabályban meghatározottak szerint - ellátja a munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősített feladatokat. 59. § (1) A munkáltatónak tájékoztatnia kell a munkavállalókat és a munkavédelmi képviselőt (bizottságot) arról, hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos őt terhelő feladatait ki látja el. (2) A munkáltató köteles tájékoztatni a 8. §-ban, illetőleg az 57-58. §-okban meghatározott személyt, továbbá a munkavédelmi képviselőt (bizottságot), annak hiányában a munkavállalókat a kockázatértékelés [54. § (2) bekezdés] és a munkavédelmi intézkedések tapasztalatairól, a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések nyilvántartásáról és bejelentéséről, a 81. § szerint a munkavédelmi hatóságtól kapott munkavédelmi információkról, különösen a munkáltatónál végzett ellenőrzések megállapításairól. 60. § (1) A munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezhet munkát. A munkavállaló köteles munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, hogy ez saját vagy más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse. Így különösen köteles a) a rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról a tőle elvárható módon meggyőződni, azt rendeltetésének megfelelően és a munkáltató utasítása szerint használni, a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni; b) az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni és a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni; c) a munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető ruházatot viselni; d) munkaterületén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartani; e) a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani és azokat a munkavégzés során alkalmazni; f) a részére előírt orvosi - meghatározott körben pályaalkalmassági - vizsgálaton részt venni; g) a veszélyt jelentő rendellenességről, üzemzavarról a munkáltatót azonnal tájékoztatni, a rendellenességet, üzemzavart tőle elvárhatóan megszüntetni, vagy erre intézkedést kérni a felettesétől; h) a balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni. (2) A munkavállaló önkényesen nem kapcsolhatja ki, nem távolíthatja el és nem alakíthatja át a biztonsági berendezéseket. (3) A munkavállaló köteles együttműködni a munkáltatóval, illetve a 8., 57-58. és a 70/A. §-ban meghatározott személyekkel az egészséges és biztonságos munkakörnyezet megőrzése érdekében hozott hatósági intézkedések teljesítése, illetőleg a munkáltató veszélyt megszüntető intézkedéseinek végrehajtása során is. 61. § A munkavállaló jogosult megkövetelni a munkáltatójától a) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit, a veszélyes tevékenységhez a munkavédelemre vonatkozó szabályokban előírt védőintézkedések megvalósítását; b) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretek rendelkezésére bocsátását, a betanuláshoz való lehetőség biztosítását; c) a munkavégzéshez munkavédelmi szempontból szükséges felszerelések, munka- és védőeszközök, az előírt védőital, valamint tisztálkodószerek és tisztálkodási lehetőség biztosítását. 62. § A munkavállalót nem érheti hátrány az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása érdekében történő fellépéséért, illetve a munkáltató vélt mulasztása miatt jóhiszeműen tett bejelentéséért. E védelem megilleti a munkabiztonsági, illetve munka-egészségügyi szaktevékenységet, továbbá az 57-58. §-okban előírt feladatokat ellátó munkavállalókat is. 63. § (1) A munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ha a munkáltató utasításának teljesítésével másokat veszélyeztetne közvetlenül és súlyosan, a teljesítését meg kell tagadnia. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott veszélyeztetésnek minősül különösen a szükséges biztonsági berendezések, az egyéni védőeszközök működőképtelensége, illetve hiánya. beavatkozások során felmerülő kockázati tényezők, kockázatok kivédése Ápoló Egészségügyi papír szájmaszk (Egy és kétrétegű kivitel) Félálarc (szerves gőzök és részecskéi ellen) Egyszerhasználatos latex kesztyű (púderozott belső, mindkét kézen használható, rugalmas, 0,125 mm vastag, 23 cm hosszú) Klumpa (csúszásmentes fehér PU talp, fehér bőr felsőrész, antisztatikus, párnázott lábfejrész, hasítékbőr talpbélés, csatos sarokpánt) Védőszemüveg (Páramentes, vegyszerálló polikarbonát, B fokozatú, erősített mechanikai védelem) Mechanikai sérülés és irritáló anyagok ellen védő kesztyű [I.=kismértékű kock. ellen (takarító szerek)] Védőköpeny, folyékony takarító vegyszerek ellen. Permet behatolása elleni védelem védőcsizma (fekete PVC anyag, fröccsöntött talp, a belső felület pamut anyaggal bélelt, saválló alapanyag, csizmabéléssel téliesíthető) 0.3 0.1 0.3 0.3 0.3 0.3 0.3 0.2 Légzőszervek védelme Légzőszervek védelme Kéz védelem Láb védelem Szem védelem Kéz védelem Testvédelem Láb védelem 1. kategória 1. kategória MSZ EN 140 FFP 3 3M 6000, 7500 1. kategória EN 455 2. kategória MSZ EN 344 MSZ EN 345 , , , 2. kategória MSZ EN 166 MSZ EN 170 MSZ EN 172 , 2. kategória MSZ EN 420 MSZ EN 374 2. kategória MSZ EN466 MSZ EN465 MSZ EN468 2. kategória MSZ EN 347 MSZ EN 374 , , munkahelyi higiénés ártalmak negatív hatása a szervezetre 18. feladat Munkahelyén a fizikai, kémiai sterilizálási eljárásokról kell előadást tartania az intézménylátogatásra érkező tanulók részére. Készítse el az előadás rövidített változatát! Az előadás során az alábbi szempontokra térjen ki: a mikroorganizmusok életjelenségei, csoportosításuk, szaporodásuk, szaporodásuk feltételei, szaporodásukat gátló kémiai, fizikai hatások a szervezet és a mikroorganizmus találkozásának lehetséges következményei a sterilitás, sterilizálás fogalma, a sterilizálás módjai, sterilitás biztosítása, steril környezet, eszközök, műszerek, felületek eszközök, műszerek, anyagok sterilizálhatósága, steril eszközök alkalmazása a kórokozók virulenciája, steril környezetbe történő bekerülése esetén a szervezetre gyakorolt hatása 19. feladat Munkahelyén önre bízzák, hogy világosítsa fel az ott szakmai gyakorlatukat töltő tanulókat a munka-, tűzvédelmi szabályokról. A tájékoztatás során az alábbi szempontokra térjen ki! tűzvédelmi jogszabályok és rendelkezések tűz- és robbanásveszélyes anyagok, tárolásuk, használatuk előírásai, protokollok szerinti munkavégzés Éghető folyadékok tárolásának szabályai a vegyes raktárban Éghető folyadékot a raktár területén két formában lehet tárolni. A szabvány előírásainak betartásával a következők szerint: Robbanásveszélyes zónák Az I.-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot tároló edények belső tere 0-ás zónába tartozik. Ugyanezen edények körüli 5 m-es távolság a szállítóedények 0,8 m magasságáig 2-es zónába tartozik. Az előző méreteket a szállítóedények, illetve csoportok széleitől mérendők. A III.-IV. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot tároló edényeknek nincs veszélyes zónája. A veszélyességi zónán belül a dohányzás és a robbanást előidéző gépek közlekedése tilos! A szabályzatban foglaltak betartásáért a raktár kezelője a felelős. Tárolás szekrényen kívül: A tárolást szekrényen kívül csak nem éghető anyagú polcon és dobozban vagy kannában lehet végezni. A tárolási területet úgy kell megválasztani, hogy az ablak közelében legyen és elektromos berendezés, világító test a tárolás 1 m-es környezetében ne legyen. Ezen tárolási forma esetén I.-II. tűzveszélyességi fokozatú anyag esetén legfeljebb 60 liter mennyiséget; III.-IV. tűzveszélyességi fokozatú anyag esetén legfeljebb 300 liter mennyiséget lehet tárolni. A doboz vagy kanna űrtartalma legfeljebb 20 liter lehet. Tárolás szekrényben Kizárólag erre a célra használt fémlemezből készült szekrényben lehet a tárolást végezni. A fémlemez szekrényben különböző tűzveszélyességi fokozatú folyadékok együttesen is tárolhatók. A tárolási mennyiség egy szekrényben legfeljebb 20 liter lehet. Együttes tárolás Együttes tárolásról akkor beszélünk, ha lemezszekrényben és szekrényen kívül egyaránt kívánunk tárolást végezni. Ennem az esetben a következőket kell megtartani: Abban a helyiségben, melynek a térfogata 50 m3 60 liter mennyiség tárolható, abban a helyiségben, melynek a térfogata 100 m3 150 liter mennyiség tárolható, abban a helyiségben, melynek a térfogata 100 m3 felett van 300 liter mennyiség tárolható. A helyiség bejárati ajtajánál minden megkezdett 200 m2 alapterület után 1-1 6 kg-os (ABC jelű) porraloltó tűzoltó készüléket kell elhelyezni. A helyiséget a munka megkezdése előtt minden esetben át kell szellőztetni, ha a helyiségben folyamatos munkát nem végeznek, akkor legalább napi egy alkalommal a szellőztetést el kell végezni. 20. feladat Munkahelyén Önt bízzák meg, hogy az új dolgozónak ismertesse az intézményben alkalmazott tűz- és robbanásveszély megelőzésére vonatkozó protokollt. Tájékoztassa kollégáját! A tájékoztató során térjen ki az alábbi témakörökre: tűzvédelmi jogszabályok és rendelkezések tűz- és robbanásveszélyes anyagok csoportosítása, tárolásuk, használatuk előírásai, protokollok szerinti munkavégzés tűzveszélyességi osztályok, osztályba sorolás Tűzveszélyességi osztályba sorolás Osztályba sorolás táblázat (üres) A 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírása szerint a tűzvédelmi rendelkezések megállapítása és alkalmazása érdekében (például az építési, létesítési dokumentáció, vagy a Tűzvédelmi Szabályzat elkészítése során) az anyagokat, a technológiákat, a tevékenységet, továbbá a veszélyességi övezeteket, a helyiségeket, a szabadtereket, a tűzszakaszokat, az építményeket és a létesítményeket tűzveszélyességi osztályba kell sorolni. A számítási program A számítási program lehetővé teszi az egy- vagy többszintes, illetőleg az egy vagy több tűzszakaszból álló épület, illetőleg a több épületből és szabadtérből álló létesítmény komplex tűzveszélyességi osztályba sorolásának gyors, pontos, áttekinthető, ellenőrizhető osztályba sorolásának elvégzését. Osztályba sorolás táblázat (üres) Kérem, a program megnyitásához kattintson kétszer a piros színű címre! A számítás elvégzése előtt olvassa el a kitöltési útmutatót. A tűzveszélyességi osztályba sorolás számítási egységei A tűzveszélyességi osztályba sorolás legkisebb számítási egysége a veszélyességi övezet, amely a helyiségben vagy a szabadtéren lévő anyagnak, gépnek, berendezésnek tűzvédelmi szempontból önállóan értékelendő környezete, térrésze. A következő számítási egység a helyiség, amely minden irányból épületszerkezetekkel körülhatárolt önálló légtér, míg a szabadtér helyiségnek nem minősülő térség - beleértve a nyitott, fedett színeket -, ahol termelést, raktározást, vagy ezekhez kapcsolódó tevékenységet végeznek. A következő számítási elem a tűzszakasz, amely az építmény, illetve szabadtér tűzvédelmi szempontból meghatározott olyan egysége, amelyet a szomszédos egységektől meghatározott éghetőségű, és tűzállósági határértékű tűzgátló szerkezetek, illetve tűztávolságok választanak el. Az épület olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot, és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja. Az osztályba sorolás utolsó, egyben a legnagyobb eleme, a létesítmény, amely az egy építési telken álló építmények és szabadterek összessége. A tűzveszélyességi osztályba sorolás számítási alapelve szerint az alapterületeket az „A” osztályból az „E” osztály felé haladva kell összesíteni, és azt a tűzveszélyességi osztályt kell választani, amelyiknél az összesített alapterületek meghaladják a 40%-ot. Az anyag, a tevékenység és a rendeltetés tűzveszélyességi osztályai ,,Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes” (jelzése: ,,A”) tűzveszélyességi osztályba tartozik: a) - az a veszélyes anyag és készítmény, amely a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény és a végrehajtási rendelete szerint fokozottan tűzveszélyes, illetve tűzveszélyes veszélyességi osztályba sorolt. Fokozottan tűzveszélyes anyagok és készítmények - azok a folyékony anyagok és készítmények, amelyeknek lobbanás- és forráspontja rendkívül alacsony, - azon gázok, amelyek a környezeti hőmérsékleten és nyomáson a levegővel érintkezve gyúlékonyak, [2000. évi XXV. tv. 3. § a) -c)] Fokozottan tűzveszélyes Egy anyagot vagy készítményt a külön jogszabályban ismertetett vizsgálatok eredményei alapján kell fokozottan tűzveszélyesnek besorolni. Az ilyen anyagokat és készítményeket "fokozottan tűzveszélyes" szimbólummal és "F+" veszély-jelöléssel kell jelölni. A kockázatot jelző (R) mondatot az alábbi kritériumoknak megfelelően kell kiválasztani: R12 Fokozottan tűzveszélyes - Cseppfolyós anyagok és készítmények, amelyeknek a lobbanáspontja 0 °C alatt, a forráspontja (forrás tartomány esetében a kezdeti forráspont) pedig 35 °C-on vagy az alatt van. - Gáz-halmazállapotú anyagok és készítmények, amelyek szobahőmérsékleten és szokásos (normális) nyomáson levegővel érintkezve tűzveszélyesk. [44/2000. (XII. 27.) EüM r. 3. sz. melléklet 2.2.3.] Tűzveszélyes anyagok és készítmények - azok az anyagok és készítmények, amelyek: - a levegőn, normális hőmérsékleten öngyulladásra képesek, - szilárd halmazállapotban valamely gyújtóforrás rövid ideig taró behatására könnyen meggyulladnak, majd a gyújtóforrás eltávolítása után tovább égnek, vagy bomlanak, - olyan folyékony anyagok és készítmények, amelyek nagyon alacsony lobbanásponttal rendelkeznek, - vízzel vagy nedvességgel érintkezve könnyen gyulladó gázt fejlesztenek, veszélyes mennyiségben, [2000. évi XXV. tv. 3. § a)-d)] Tűzveszélyes Egy anyagot vagy készítményt a külön jogszabályban ismertetett vizsgálatok eredményei alapján kell tűzveszélyesnek besorolni. Az ilyen anyagokat és készítményeket "tűzveszélyes" szimbólummal és "F" veszély-jelöléssel kell jelölni. A kockázatot jelző (R) mindatot az alábbi kritériumoknak megfelelően kell kiválasztani: R11 Tűzveszélyes - Szilárd anyagok és készítmények, amelyek gyújtóforrással való rövid ideig tartó érintkezést követően könnyen meggyulladnak, és a gyújtóforrás eltávolítását követően is tovább égnek vagy bomlanak. - Cseppfolyós anyagok és készítmények, amelyek lobbanáspontja 21 °C alatt van, de nem fokozottan tűzveszélyesek. R15 Vízzel érintkezve fokozottan tűzveszélyes gázok képződnek - Anyagok és készítmények, amelyek vízzel vagy nedves levegővel érintkezve veszélyes mennyiségben fokozottan tűzveszélyes gázokat képeznek, legalább egy liter per kilogramm per óra (1l/kg/óra) sebességgel. R17 Levegőn öngyulladó Anyagok és készítmények, amelyek szobahőmérsékleten levegővel érintkezve felforrósodhatnak, majd meggyulladhatnak, mindennemű energiabevitel nélkül. [44/2000. (XII. 27.) EüM r. 3- sz. melléklet 2.2.4.] - az az anyag, amelynek bármely halmazállapotban heves égése, robbanása, indító (iniciáló) gyújtásra, illetve más fizikai, kémiai hatásra bekövetkezhet, - az a folyadék, olvadék, amelynek zárt téri lobbanáspontja 21 °C alatt van, vagy üzemi hőmérséklete eléri vagy meghaladja a nyílt téri lobbanáspontját, azaz T ü : > T lpnyt és T ü >35 °C, - az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi határértéke a levegő térfogatához viszonyítva legfeljebb 10%; b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, és e tevékenység közben az anyagok robbanásveszélyes állapotban fordulnak elő; c) a 100 mł/h-nál nagyobb összesített névleges teljesítményű, lemezházas gázmérő(k) helyisége; d) az a helyiség, amelyben nyitott akkumulátorokat helyeztek el (telepítettek) vagy töltenek, és nincs hatékony szellőztetése. ,Tűz- és robbanásveszélyes” (jelzése: ,,B”) tűzveszélyességi osztályba tartozik: a) az a veszélyes anyag és készítmény, amely a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény és a végrehajtási rendelete szerint kevésbé tűzveszélyes veszélyességi osztályba sorolt, Kismértékben tűzveszélyes anyagok és készítmények - olyan folyékony anyagok és készítmények, amelyek alacsony lobbanásponttal rendelkeznek. [2000. évi XXV. tv. 3. § a)-e)] Kevésbé tűzveszélyes Egy anyagot vagy készítményt a külön jogszabályban ismertetett vizsgálatok eredményei alapján kell kevésbé tűzveszélyesnek besorolni. A kockázatot jelző (R) mondatot az alábbi kritériumoknak megfelelően kell kiválasztani: R10 kevésbé tűzveszélyes - Cseppfolyós anyagok és készítmények, amelyek lobbanáspontja 21 °C-on vagy a felett, de maximum 55 °C-on van. [44/2000. (XII. 27.) EüM r. 3. sz. melléklet 2.2.5.] - az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez, - az a folyadék, olvadék amelynek zárt téri lobbanáspontja legalább 21 °C, nyílt téri lobbanáspontja legfeljebb 55 °C, vagy üzemi hőmérséklete a nyílt téri lobbanáspontja alatt van, de nagyobb, mint a nyílt téri lobbanáspont 20 °C-kal csökkentett értéke, azaz T ü < T lpnyt , T ü > T lpnyt -20 °C és T ü > 35 °C, - az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi határértéke a levegő térfogatához viszonyítva 10%-nál nagyobb; b) - az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, és e tevékenység közben ezek az anyagok robbanásveszélyes állapotban fordulnak elő; c) a port vagy kisméretű anyagrészeket elszívó, leválasztó rendszer, porkamra, ha benne az elszívott anyag a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez. ,,Tűzveszélyes” (jelzése: ,,C”) tűzveszélyességi osztályba tartozik: a) - az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete (gyújtóforrással vizsgálva) legfeljebb 300 °C, - a legalább 50 °C nyílt téri lobbanáspontú gázolajok, tüzelőolajok és a világításra használatos petróleum, - az a folyadék, olvadék, amelynek nyílt téri lobbanáspontja 55 °C felett van, de legfeljebb 150 °C, vagy üzemi hőmérséklete a nyílt téri lobbanáspontjánál legalább 20 °C-kal, de legfeljebb 50 °C-kal kisebb, azaz T ü Ł T lpnyt -20 °C, T ü ł T lpnyt -50 °C és T ü > 35 °C, - az a gáz amely önmaga nem ég, de az égést táplálja, a levegő kivételével; b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák; c) az a közösségi épület, amelyben egy tűzszakasz befogadóképessége 500 főnél nagyobb; ,,Mérsékelten tűzveszélyes” (jelzése: ,,D”) tűzveszélyességi osztályba tartozik: a) - az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete (gyújtóforrással vizsgálva) 300 °C-nál nagyobb, - az a folyadék, olvadék, amelynek nyílt téri lobbanáspontja 150 °C-nál magasabb, vagy üzemi hőmérséklete a nyílt téri lobbanáspontja alatt több mint 50 °C-kal van, azaz T ü < T lpnyt -50 °C és T ü > 35 °C, - az a vizes diszperziós rendszer, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel nem állapítható meg, és éghető anyagtartalma 25%-nál nagyobb, víztartalma pedig 50%-nál kisebb; b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, továbbá, ahol nyílt lánggal üzemelő tüzelőberendezést használnak; c) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben nem éghető anyagot 300 °C felett dolgoznak fel; d) az a közösségi épület, amely nem tartozik a ,,C” tűzveszélyességi osztályba; e) az iroda-, lakó- és szállásépület; f) gépjárműtároló (építmény, szabadtér); g) állattartó helyiség. ,Nem tűzveszélyes” (jelzése: ,,E”) tűzveszélyességi osztályba tartozik: a) a nem éghető anyag; b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér ahol nem éghető anyagot 300 °C alatti hőmérsékleten előállítanak, feldolgoznak, használnak, tárolnak vagy forgalomba hoznak. A tűzveszélyességi osztályba sorolás elkészítése A tűzveszélyességi osztályba sorolásnál az alapterületeket az ,,A” osztályból az ,,E” osztály felé haladva kell összesíteni, és azt a tűzveszélyességi osztályt kell választani, amelyiknél az összesített alapterületek meghaladják a 40%-ot. A helyiség, illetve a szabadtér abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzá tartozó veszélyességi övezetek összesített alapterületei a helyiség, illetve a szabadtér alapterületének 40%-át meghaladja. A veszélyességi övezet kiterjedését éghető gáz, gőz, köd, por esetén a (normál üzem figyelembevételével) vonatkozó jogszabály, szabvány szerint (ide tartoznak a 0-ás, 1-es és 2-es, valamint a 20-as, 21-es és 22-es zónák függőleges vetületeinek összesített területe), minden más esetben az anyag, gép, berendezés és a kapcsolódó technológiai terület alapján kell megállapítani. A tűzszakasz, szabadtér abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzá tartozó helyiségek, szabadterek tűzveszélyességi osztályonként összesített alapterületei a tűzszakasz alapterületének 40%-át meghaladja. A több tűzszakaszból álló építmény, szabadtér abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzá tartozó tűzszakaszok osztályonkénti összesített alapterületei az építmény, szabadtér alapterületének a 40%-át meghaladja. A létesítmény abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzá tartozó építmények, szabadterek osztályonként összesített alapterületei a létesítmény alapterületének 40%-át meghaladja. A tűzgátló előteret és a létesítmény szabadtérnek vagy építménynek nem minősülő tereit (csak közlekedésre használt út, járda, park stb.) a tűzveszélyességi osztály meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni. tűzveszélyes tevékenységek Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzése (OTSZ 5. rész II. fejezet 4.) 4.3. Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet - a 4.4. bekezdés kivételével - előzetesen írásban meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása a munkát elrendelő feladata. 4.4. Amennyiben az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet végző személy azt saját tulajdonában lévő létesítményben, épületben, szabadtéren folytatja, úgy a feltételek írásbeli meghatározása nem szükséges. 4.5. A külső szervezet vagy személy által végzett tűzveszélyes tevékenység feltételeit a tevékenység helye szerinti létesítmény vezetőjével vagy megbízottjával egyeztetni kell, aki ezt szükség szerint - a helyi sajátosságnak megfelelő - tűzvédelmi előírásokkal köteles kiegészíteni. 4.6. Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó feltételeknek tartalmaznia kell a tevékenység időpontját, helyét, leírását, a munkavégző nevét és - tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakör esetében - a bizonyítvány számát, valamint a vonatkozó tűzvédelmi szabályokat és előírásokat. 4.7. Jogszabályban meghatározott tűzveszélyes tevékenységet csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező, egyéb tűzveszélyes tevékenységet a tűzvédelmi szabályokra, előírásokra kioktatott személy végezhet. 4.8. A tűzveszélyes környezetben végzett tűzveszélyes tevékenységhez a munka kezdésétől annak befejezéséig a munkát elrendelő - szükség esetén műszeres - felügyeletet köteles biztosítani. 4.9. A tűzveszélyes tevékenységhez a munkát elrendelő az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas tűzoltó felszerelést, készüléket köteles biztosítani. 4.10. A tűzveszélyes tevékenység befejezése után a munkavégző a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból köteles átvizsgálni, és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat. teendők tűz és robbanás esetén, riasztás, tűzoltás eszközei, a riasztás eszközeinek használata 21. feladat Munkahelyén influenzajárvány idején a technikai személyzet több tagja megbetegedett. Tájékoztassa még egészséges munkatársait a fertőzés megelőzéséről, terjedésének megakadályozásáról! A tájékoztatás során az alábbi szempontokra térjen ki: kórokozók fertőző képessége, a fertőzések terjedési módja aktív-, passzív immunizálás, védőoltások fertőzés megelőzésének aspecifikus módjai járványok kialakulásának lehetőségei, megelőzés egyéni és intézményes szempontjai munkavédelmi előírások a fertőzés megakadályozásában 22. feladat Szomszédjában egy cukorbeteg gyermek él. Szülei Öntől kérnek tanácsot az öninjekciózás során felhasznált eszközök megsemmisítéséről. Tájékoztassa a szülőket az előírásokról! A tájékoztatás során az alábbi szempontokra térjen ki: környezetszennyező anyagok és hatásuk az egyénre és a környezetre veszélyes hulladéknak minősített anyagok az egészségügyben az egészségügyi ellátó rendszerek tevékenységéből származó szennyező anyagokra vonatkozó előírások, szabályok beavatkozások során felmerülő kockázati tényezők, kockázatok kivédése a dolgozók védelme a veszélyes hulladékok kezelése során 23. feladat Munkahelyén tűzriadó gyakorlatot végeznek. Ismertesse a teendőket tűzriadó esetén kollégáival! Az ismertetés során az alábbi szempontokra térjen ki: tűzvédelmi jogszabályok és rendelkezések tűzvédelmi oktatás, oktatásra kötelezettek A tűzvédelmi oktatással kapcsolatos feladatok és a munkavállalókra vonatkozó tűzvédelmi képesítési követelmények A tűzvédelmi oktatás A Ttv. úgy rendelkezik, hogy a munkáltató köteles gondoskodni a munkavállalói, illetőleg a munkavégzésben résztvevő családtagjai: tűzvédelmi oktatásáról valamint arról, hogy a munkakörükkel, tevékenységükkel kapcsolatos tűzvédelmi ismereteket a foglalkoztatásuk előtt elsajátítsák, a tűz esetén végzendő feladataikat megismerjék, a jogszabályban meghatározott foglalkozási ágakban és munkakörökben rendelkezzenek tűzvédelmi szakvizsgával. Fontos szabály, hogy a munkáltató a munkavállalót, illetőleg a munkavégzésben részt vevő családtagot, aki a tevékenységéhez szükséges tűzvédelmi ismeretekkel, illetőleg az előírt tűzvédelmi szakvizsgával nem rendelkezik, az adott tevékenységgel nem foglalkoztathatja [1996. évi XXXI. tv. 22. § (4) bek.]. A rendszeres továbbképzés A Ttv. arról is rendelkezik, hogy a munkavállalók, a munkavégzésben részt vevő családtagok továbbképzéséről rendszeresen kell gondoskodni [1996. évi XXXI. tv. 22. § (3) bek.]. Arról, hogy ez a rendszeresség milyen időközönként történjen, a Ttv. nem tartalmaz előírást, ezt a jogalkotó a munkáltató saját belátására bízta. Nyilván ahol “A”-“C” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyaggal, vagy nyílt lánggal folytatnak tevékenységet, ott gyakrabban, de irodai tevékenység esetén ritkábban kerülhet sor a továbbképzésre. A gazdálkodó szervezeteknél a rendszeres továbbképzés megtartását a következők indokolhatják: a megszerzett tűzvédelmi ismeretek felfrissítése, a hivatásos tűzoltóság ellenőrzése során szerzett tapasztalatok, jogszabályi változások ismertetése, tűzeseti körülmények. A munkavállalókra vonatkozó tűzvédelmi képesítési követelmények A Ttv. előírása szerint az „A”-„C” tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekben megfelelő szervezettel, tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező munkavállalóval, személlyel, illetőleg szolgáltatás igénybevételével kell gondoskodni a tűzvédelem biztosításáról [1996. évi XXXI. tv. 19. § (3) bek.]. A tűzvédelmi szervezet tagjainak szakmai képesítési követelményei A tűzvédelmi szervezetek tűzvédelmi szakmai munkakörben foglalkoztatott tagjainak a jogszabályban előírt [32/2002. (XII. 12.) BM rendelet 6. §] tűzvédelmi szakképesítéssel kell rendelkezniük. Képzésükről a munkáltató köteles gondoskodni. A tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágak és munkakörök Azok a foglalkozási ágak, amelyek munkafolyamataiban a gyújtóforrás (a nyílt láng), az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag tényezőként szerepel, a tevékenységet folytatótól - a veszélyforrásra, a kialakulható veszélyhelyzetre való reagálás érdekében, valamint a tűzvédelmi rendszerben, a tűzbiztonságban betöltött különleges szerepére tekintettel - az átlagost meghaladó speciális tűzvédelmi ismereteket igényel. A Ttv. előírja, hogy jogszabályban meghatározott foglalkozási ágakban és munkakörökben csak tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy foglalkoztatható [1996. évi XXXI. tv. 22. § (2) bek.], s az a munkavállalót, aki az előírt tűzvédelmi szakvizsgával nem rendelkezik, az adott tevékenységgel a munkáltató nem foglalkoztathatja [1996. évi XXXI. tv. 22. § (4) bek.]. Az 53/2005. (XI. 10.) BM rendelet melléklete alapján tűzvédelmi szakvizsgához kötött foglalkozási ágak és munkakörök: S. sz. Foglalkozási ág, munkakör A vizsgabizottság megbízója A szakvizsga érvényessége 1. Hegesztők és az építőipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkát végzők, továbbá az a vezető (munkáltató) is, aki e pontban meghatározott tevékenységet végzők munkáját közvetlenül irányítja oktatásszervező 5 év 2. Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt, 300 kg tömegmennyiséget meghaladó anyagoknak ipari és szolgáltatás körébe tartozó feldolgozását, technológiai felhasználást és tárolását végzők, továbbá az a vezető (munkáltató) is, aki e pontban meghatározott tevékenységet végzők munkáját közvetlenül irányítja. oktatásszervező 5 év 3. Propán-bután gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását végzők, továbbá az a vezető (munkáltató), aki az e pontban meghatározott tevékenységet végzők munkáját közvetlenül irányítja oktatásszervező 5 év 4. Üzemanyagtöltő állomások üzemviteli dolgozói, továbbá az a vezető (munkáltató), aki az e pontban meghatározott tevékenységet végzők munkáját közvetlenül irányítja oktatásszervező 5 év 5. Tűzoltóvíz-források felülvizsgálatát végzők oktatásszervező 5 év 6. Pirotechnikai szakbolti eladó, raktárkezelő, terméküzemeltető, anyag- és termékgyártás-vezető, kivétel a csak I. kategóriájú (játékos) pirotechnikai termékek kereskedését folytatók oktatásszervező 5 év 7. Tűzoltó készülékek karbantartását végzők, akik egyúttal legalább szakmunkás-bizonyítvánnyal vagy érettségivel rendelkeznek. oktatásszervező 5 év 8. Beépített tűzjelző berendezések szerelését, telepítését, felülvizsgálatát, javítását és karbantartását végzők, akik egyúttal legalább szakmunkás-bizonyítvánnyal vagy érettségivel rendelkeznek oktatásszervező 5 év 9. Beépített tűzoltó berendezések szerelését, telepítését, felülvizsgálatát, javítását és karbantartását végzők, akik egyúttal legalább szakmunkás-bizonyítvánnyal vagy érettségivel rendelkeznek oktatásszervező 5 év 10. Beépített tűzjelző berendezéseket tervezők, és a kivitelezésért felelős műszaki vezetők, akik egyúttal műszaki mérnöki végzettséggel rendelkeznek. Megjegyzés: az e pont szerinti szakvizsga egyben képesít a 8. pont szerinti munkakör betöltésére is. oktatásszervező 5 év 10. Beépített tűzoltó berendezéseket tervezők, és a kivitelezésért felelős műszaki vezetők, akik egyúttal műszaki mérnöki végzettséggel rendelkeznek. Megjegyzés: az e pont szerinti szakvizsga egyben képesít a 9. pont szerinti munkakör betöltésére is. oktatásszervező 5 év Megjegyzés: Nem kötelezett szakvizsga megszerzésére az 1-5. pontban meghatározott tevékenységet végző, vagy azt irányító személy, ha legalább a vizsgabizottság tagjaira vonatkozó képesítéssel rendelkezik, vagyis az adott foglalkozási ágakra (munkakörökre) előírt szakvizsgák esetében felsőfokú állami végzettséggel és legalább középfokú tűzvédelmi szakképesítéssel, továbbá tűzvédelmi szakterületen szerzett, legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik. Az oktatásszervezők Oktatásszervező - amely lehet pl. ipari, kereskedelmi, egészségügyi stb. tevékenységet folytató munkáltató vagy oktatásra szakosodott szervezet, vállalkozás - az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy egyéni vállalkozás, amely a felkészítéshez szükséges oktatási segédanyaggal és a regisztrációs szervezet által jóváhagyott oktatási tematikával rendelkezik. Szakvizsgára történő felkészítést és vizsgáztatást a regisztrációs szervezet és az oktatásszervező végezhet. A felkészítés, a vizsgáztatás és a szükséges oktatási segédanyag biztosítása az oktatásszervező feladata. Az oktatásszervező az oktatás és a vizsga helyét és időpontját, a vizsgabizottság tagjainak nevét és a vizsgára jelentkezettek számát az oktatás és a vizsga megkezdése előtt legalább 8 nappal köteles bejelenteni a regisztrációs szervezetnek. A szakvizsga végrehajtása, nyilvántartása, visszavonása A szakvizsgára történő felkészítés, a vizsgáztatás és a szükséges oktatási segédanyag (a tűzvédelmi szakvizsga törzsanyag) biztosítása az oktatásszervező feladata. A szakvizsgára történő felkészítést biztosító tanfolyam - a törzsanyag által ajánlott - oktatási óraszáma munkakörönként igen változó, így az elmélet 8-72 óra, a gyakorlat 6-10 óra közötti időtartamú lehet. Szakvizsgára az a személy bocsátható, aki a felkészítő tanfolyamon részt vett, illetőleg a BM rendelet 1. melléklet 7-9. pontjában meghatározott foglalkozási ág, munkakör (tűzoltó készülékek karbantartását; a beépített tűzoltó berendezések szerelését, telepítését, felülvizsgálatát, javítását és karbantartását; a beépített tűzoltó berendezések szerelését, telepítését, felülvizsgálatát, javítását és karbantartását végzők) esetében legalább szakmunkás-bizonyítvánnyal vagy érettségivel, továbbá a hivatkozott rendelet 1. melléklet 10-11. pontjában meghatározott foglalkozási ág, munkakör ( a beépített tűzjelző, illetve tűzoltó berendezéseket tervezők, és e berendezések kivitelezéséért felelős műszaki vezetők) esetében műszaki mérnöki végzettséggel rendelkezik. A sikeres szakvizsga letételéről az oktatásszervező oklevelet ad ki, ami a vizsga napjától számított 5 évig érvényes. A lebonyolított szakvizsgáról az oktatást szervezőnek jegyzőkönyvet és nyilvántartást kell készítenie, amelyet 6 évig köteles megőrizni. A munkáltatónak a szakvizsgára kötelezettekről nyilvántartást kell vezetni, amelyből figyelemmel lehet kísérni, hogy kik kötelesek az ismétlődő továbbképzésen részt venni [53/2005. (XI. 10.) BM r. 3. §]. Sikertelen vizsga, valamint az oklevél érvényességének lejárta esetén ismételt szakvizsga tehető, a felkészítő tanfolyam újbóli elvégzésének kötelezettsége nélkül. Az oktatásszervező a szakvizsgáról felvett jegyzőkönyvet 6 évig köteles megőrizni. Az oktatásszervező jogutód nélküli megszűnése esetén a jegyzőkönyveket a regisztrációs szervének átadja, amely köteles a megőrzésükről gondoskodni. Az oktatásszervező a vizsgáról készült jegyzőkönyv egy példányát a vizsgát követő 8 napon belül megküldi a regisztrációs szervezetnek, amely az érvényes szakvizsgával rendelkezőkről összesítést készít. A munkáltató a szakvizsgára kötelezett munkakrökről kimutatást vezet, amelyet az ellenőrző tűzvédelmi hatóságnak köteles bemutatni. tűzvédelmi utasítás, tűzriadó terv Tűzmegelőzés - használat A Tűzvédelmi Szabályzat A Tűzvédelmi Szabályzat készítésének esetei A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyek, jogi személyek, magán- és jogi személyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek tűzvédelmi szabályzatot kell készíteni (1996. évi XXXI. tv. 19. §): a) ha a munkavégzésben résztvevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, b) ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek, c) a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes besorolás esetén, ha kereskedelmi szálláshelyet tartanak fenn. A Szabályzatot az állandó, illetőleg az ideiglenes jelleggel működő létesítményekre a rendeltetésszerű tevékenység megkezdése előtt egyaránt el kell készíteni. Lehetősége van a gazdálkodó szervezetnek arra, hogy tartós próbaüzem esetén - legfeljebb 6 hónapos időtartamra - ideiglenes Szabályzatot készítsen. A próbaüzem befejezése után azonban 30 napon belül a Szabályzatot végleges formában kell kiadnia. A gazdálkodó szervezet működése során, ha tűzvédelmi helyzetre kiható változás történt (pl.: épületbővülés, tevékenység, üzletkör módosítás stb.), a szabályzatot úgy kell átdolgozni, hogy az naprakész legyen [30/1996. (XII. 6.) BM r. 1-2. § (1) bek.]. A munkáltató köteles gondoskodni arról, hogy a Szabályzatban foglaltakat a munkavállalók megismerjék. Annak megtörténtét az oktatási naplóban kell rögzíteni és az érintettek aláírásával igazolni. Miután a gazdálkodó szervezetek a velük munkaviszonyban nem álló személyekkel is kapcsolatba kerülnek, ezért a munkáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy például a külső munkavállalók, szállóvendégek, stb. a rájuk vonatkozó mértékben a Szabályzat tartalmát megismerjék [30/1996. (XII. 6.) BM r. 2. § (2)-(3) bek.]. A Szabályzat hatálya A Szabályzat kezelhetősége érdekében célszerű a hatály kérdését is rögzíteni. Így például: területi hatály: a munkáltató székhelyét, telephelyét (telephelyeit), irodáit, a külső munkahelyek megnevezését személyi hatály: a munkaszervezet tűzvédelmi viszonyaiban érintettek körét: a munkavállalók létszámát (műszakonként), a vezető állású munkavállalókat, a külső munkavállalókat, a létesítmény területén ideiglenesen tartózkodókat tárgyi hatály: a gazdálkodó szervezet alaptevékenységét: tevékenységi kör, üzletkör, technológia stb. időbeli hatály: a Szabályzat hatálybalépését. riasztás, tűzoltás eszközei, a riasztás eszközeinek használata tűzoltóság feladatai A Tűzriadó Terv A Tűzriadó Terv készítésére kötelezett létesítmények A Szabályzat mellékleteként Tűzriadó Tervet kell készíteni: - az „A”-„C” tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekre, - a művelődési, oktatási, egészségügyi és szociális létesítményekre, - azokra a létesítményekre, amelyekben egy tűzszakaszon belül több mint 300 fő tartózkodhat, - kereskedelmi szálláshelyre, - az olyan időszakos, vagy állandó jelleggel üzemelő zenés szórakozóhelyekre, ahol egy időben 50 főnél több személy tartózkodhat [30/1996. (XII. 6.) BM r. 4. § (1) bek.]. A Tűzriadó Terv tartalmi követelményei A tűzjelzés módja A létesítmény területén a riasztás lehetséges módjait kell rögzíteni (távbeszélő, tűzjelző központ, tűzátjelzés stb.). A tűzoltóság, valamint a létesítményben tartózkodók riasztási rendje, a létesítmény elhagyásának módja: - a tűzoltóság riasztása, - a létesítményben tartózkodók riasztása, - a létesítmény elhagyásának módja. - Tűz esetén a munkavállalók szükséges tennivalói: - a tűzvédelmi berendezés kezelése, - a tűzoltás és mentés, - a rendfenntartás, - a technológiai folyamatok, gépek, berendezések leállítása - energiaellátás korlátozása, megszüntetése, - információátadás. A főbb veszélyforrások és a védekezés szabályai: - veszélyforrások, - veszélyhelyzet, - következmény, - védelmi módok. A létesítmény helyszínrajza: - szintenkénti alaprajz, - tűzvédelmi berendezések, - központi elzáró kapcsolók, - vízszerzési helyek [30/1996. (XII. 6.) BM r. 4. § (2)]. A Tűzriadó Terv gyakorlása A létesítmény területén kialakulható veszélyhelyzet felszámolása, a munkavállalók biztonsága érdekében a hatékony beavatkozást segíti elő a tűzriadó tervben foglaltak ismételt gyakorlati végrehajtása. Éppen ezért a szabályzat úgy rendelkezik, hogy a tűzriadó tervben foglaltak végrehajtását évenként gyakoroltatni, és annak eredményét írásban rögzíteni kell [30/1996. (XII. 6.) BM r. 4. § (3)]. A mindenkori alkalmazhatóság érdekében a tűzriadó tervet állandóan hozzáférhető helyen kell elhelyezni. [30/1996. (XII. 6.) BM r. 4. § (4) bek.]. 24. feladat Szakközépiskola 11. évfolyamán előadásra kérik fel az egészségügy és a környezetvédelem kapcsolatáról! Tervezze meg, majd tartsa meg előadását! Az előadás során az alábbi szempontokra térjen ki: a környezetvédelem fogalma, szerepe az ivóvíz és az egészség élelmiszerbiztonság éghajlat változás hatása az emberi szervezetre légköri szennyeződések hatása 25. feladat Ismerőse érdeklődik Öntől a foglalkozás egészségügyi szakápolói képesítésről. Tájékoztassa az érdeklődőt a foglalkozás egészségügy feladatiról, tevékenységéről és a szakápoló szerepéről. Tájékoztatása során az alábbi témaköröket érintse: a foglalkozás-egészségügyi szolgálat preventív, megelőző szerepe 2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a (2)-(3) bekezdésekben foglalt kivételekkel a) a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata és véleményezése tekintetében aa) minden munkáltatóra, aki a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. §-ának 9. pontja szerinti szervezett munkavégzés (a továbbiakban: szervezett munkavégzés) keretében munkavállalót foglalkoztat, ab) minden munkavállalóra, akit szervezett munkavégzés - beleértve a közhasznú munkát is - keretében foglalkoztatnak belföldön, továbbá akit az aa) pont szerinti munkáltató külföldre küld munkavégzés céljából, valamint a rendszeres szociális segélyt kérelmező igényjogosult aktív korú nem foglalkoztatott személyre (a továbbiakban: munkavállaló), ac) a munkaügyi központra, ad) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 58. § (5) bekezdés d) pontja szerinti munkanélkülire (a továbbiakban: munkanélküli), ae) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 37/A. §-ának (6) bekezdésében foglalt feladatkörében a települési önkormányzatra; b) a szakmai alkalmasság orvosi vizsgálata és véleményezése tekintetében ba) a szakképző intézményre, bb) a tanulóra, a 11. § (2) bekezdésben meghatározott esetben a hallgatóra, bc) a munkaügyi központra, bd) a munkanélküliekre; c) a foglalkoztathatóság szakvéleményezése tekintetében a munkaügyi központra és a munkanélkülire, valamint az alkalmi munkavállalóra; d) a személyi higiénés alkalmasság vizsgálata és véleményezése tekintetében a munkát végző személyre. (2) Külön jogszabályokban megfogalmazottak szerint kell eljárni: a) a gépjárművezetők - ideértve a mezőgazdasági vontatók vezetőit is -, valamint a helyi közforgalmi vasúti járművezetők (villamos meghajtású közúti-vasúti, elővárosi vasúti, a földalatti - Metró és Millenniumi - vasúti, a fogaskerekű vasúti járművezetők), az autóbuszvezetők, a trolibuszvezetők, továbbá a mozgólépcső és siklókezelő jelöltek és vezetők, b) az országos közforgalmú vasutaknál, a hajózásban és a polgári repülésben dolgozók, c) a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek hivatásos, szerződéses, sorállománya, valamint a köztisztviselői és a közalkalmazotti állománya, illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állománya, valamint a közterület-felügyelők, továbbá a Rendőrtiszti Főiskolára, a rendészeti szakközépiskolákba és egyéb belügyi oktatási intézeteknél felvételre jelentkezők, illetve ezen iskolák tanulói és hallgatói, d) a kézilőfegyvert, lőszert, gáz- és riasztófegyvert tartani szándékozó, illetve lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező személyek, e) a túlnyomásos munkahelyeken dolgozók, f) az egészségügyi tevékenységet folytatók munkaköri alkalmasságának orvosi vizsgálatánál és véleményezésénél. (3) az egészséges munkakörnyezet kialakításának jelentősége Higiénés és egyéni védelem 8. § (1) A munkáltató minden olyan biológiai tényezőkkel kapcsolatos tevékenységnél, amely kockázatot jelent a munkavállaló biztonságára és egészségére, köteles a) biztosítani, hogy a munkavállaló ne étkezzen, ne igyon és ne dohányozzon a munkahelyen, illetve olyan helyiségben, ahol a biológiai tényezők kockázatával kell számolni, b) a munkavállaló számára megfelelő védőruházatot biztosítani, c) a munkavállaló rendelkezésére bocsátani megfelelő mosdót és illemhelyet, továbbá biztosítani a szemöblítés és - amennyiben ez szükséges - a bőrfertőtlenítés lehetőségét, d) gondoskodni arról, hogy a munkavállaló a szükséges védőeszközöket da) az e célra kijelölt és megfelelő jelöléssel ellátott helyen megfelelően tárolja, db) ellenőrizze, továbbá lehetőség szerint használat előtt is, de használat után - amennyiben az szükséges, illetve lehetséges - minden alkalommal megtisztítsa azokat, valamint az ismételten fel nem használható védőeszközt veszélyes hulladékként kezelje, e) megtiltani a meghibásodott védőeszköz használatát, f) írásban rögzíteni az emberi vagy állati eredetű minták vételére, kezelésére és feldolgozására szolgáló eljárásokat. (2) A munkáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy a) a munkavállaló azokat a védőeszközöket, amelyek biológiai tényezőkkel szennyeződhettek, a munkaterület elhagyásakor vegye le, és a b) pont szerinti intézkedések megtörténtéig a többi ruhától elkülönítve tárolja, b) az a) pont szerinti védőeszközök fertőtlenítése, megtisztítása vagy szükség szerinti megsemmisítése megtörténjen. (3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltak végrehajtására tett intézkedések költségei a munkavállalót nem terhelhetik. a munkahelyi megterhelés (fizikai, szellemi, lelki) és a munkakörnyezeti kóroki tényezők (fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális, ergonómiai) egészségre gyakorolt hatása 1. A teher jellemzői A teher kézi mozgatása elsősorban akkor jelentheti hátsérülés kockázatát, ha a teher - túl nehéz vagy túl nagy, - nem kézreálló vagy nehéz fogni, - instabil vagy tartalma elmozdulhat, - olyan módon helyezkedik el, hogy annak mozgatása során nincs lehetőség a törzs közelében történő elhelyezésére, vagy a törzs hajlításával vagy elfordításával lehet tartani, illetve mozgatni, - körvonalai (felszíne) vagy halmazállapota (állaga) miatt valószínű, hogy a munkavállaló sérülését okozza ütközés esetén. 2. Szükséges fizikai erőkifejtés A fizikai erőkifejtés elsősorban hátsérülés kockázatával akkor járhat, ha a tehermozgatás - túl megerőltető, - csak a törzs elcsavarodásával kivitelezhető, - a teher hirtelen elmozdulhat, - a test labilis helyzetében következik be, - ha nem kerülhető el, hogy előrehajolt helyzetben történjék az emelés. 3. A munkakörnyezet jellemzői A munkakörnyezet jellemzői a hátsérülés kockázatát növelhetik, ha - nincs elég hely, különösen a függőleges irányban a teher mozgatásához, - a padozat vagy munkavégzés szintje változó, emiatt a terhet különböző szinteken kell mozgatni, - a padozat vagy a láb megtámasztása labilis, - a hőmérséklet, a páratartalom vagy a szellőzés nem megfelelő. 4. A tevékenység követelményei Elsősorban a hátsérülés kockázatával jár a tevékenység, ha az alábbiak közül egy vagy több feltétellel jár együtt: - főként a gerincet érintő túl gyakori vagy túl hosszan tartó fizikai erőkifejtés, - a testi pihenési vagy a regenerációs periódus elégtelen, - az emelési, lerakási vagy továbbítási távolságok túlzottak, - a munkaritmust olyan folyamat szabja meg, amelyet a munkavállaló nem változtathat meg. 2. számú melléklet a 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelethez A hát-, derék- és deréktáji sérülések kockázatát megnövelő egyéni kockázati tényezők A munkavállaló megnövekedett hátsérülése kockázatával kell számolni, ha a) fizikailag (a testi adottságai miatt) alkalmatlan az adott tevékenység végzésére, b) olyan gerincelváltozása ismert, amely a gerincsérülésre fokozott hajlamot jelent (spondylosis, Sheuermann-betegség, discopathia), c) a munkavégzéshez alkalmatlan ruházatot, lábbelit vagy más személyes tárgyat visel, d) nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel, illetve gyakorlattal. Az a)-b) pontban felsorolt tényezőkre a munkaköri alkalmasság vizsgálata és véleményezése során különös figyelmet kell fordítani. veszélyhelyzetek megelőzése szakápolói feladatok